Kamatadó

A személyi jövedelemadó törvény 65. §-ában szabályozott kamatadó mértéke 2011. január 1-jén
20%-ról 16%-ra változott.

Az EGT-államban székhellyel rendelkező biztosítóval, 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkötött biztosítási szerződés alapján, a biztosító által a magánszemély biztosított vagy kedvezményezett részére bármely jogcímen kifizetett,- juttatott, nem adómentes  - bevétel (jövedelem) után az adó mértéke – más törvényi rendelkezéstől, (így különösen az e törvény 65. §-ában és e §-ának (3) bekezdésében) foglaltaktól függetlenül – nulla százalék. Feltéve, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét követően díjfizetésére nem került sor.

A kamatjövedelemnek minősülő biztosítási hozam öt év után feleződik, tíz év után nem adózik, de csak akkor, ha a biztosítási szerződés megszűnik, vagy a díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző öt, illetve tíz évnél régebben felhalmozott díjtartalék terhére történik [Szja-tv. 65. § (3) bekezdés].

A biztosításból származó kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az előzőek szerint megállapított „hozam” (kamatjövedelem):

50 százaléka után kell megfizetni az adót, ha:

  • a kamatjövedelem – a szerződés megszűnésével – a szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően keletkezik,
  • a kamatjövedelem – a szerződés megszűnése nélkül (részvisszavásárlás keretében) – a szerződés megkötésének negyedik fordulónapját követően keletkezik, feltéve, hogy a pénzkivonás a kivonást megelőző 4 évnél régebben befizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem régebbire, akkor nem csökkenthető a bevétel);

100 százalékát nem kell jövedelemként figyelembe venni, ha:

  • a kamatjövedelem – a szerződés megszűnésével – a szerződés megkötésének tízedik fordulónapját követően keletkezik,
  • a kamatjövedelem – a szerződés megszűnése nélkül (részvisszavásárlás) – a szerződés megkötésének hatodik fordulónapját követően keletkezik, feltéve, hogy a pénzkivonás a kivonást megelőző 6 évnél régebben befizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem régebbire, akkor vagy a bevétel egésze, vagy – időtől függően – annak 50 százaléka kamatjövedelemnek minősül).

Ez azt jelenti, hogy a szerződés megszűnése nélküli pénzkivonás esetén:

  • első lépésben ki kell számítani az összes hozamot az összes bevételből,
  • második lépésben azt kell kiszámítani, hogy a 4, illetve 6 év előtti díjtartaléknak mennyi tudható be az összes hozamból (ez lesz a kedvezményes hozamrész), vagyis azt, amennyi az összes hozamból a hozam nélküli bevételnek (a hozamon felül kivont díjtartaléknak) a 4, illetve 6 év előtti díjtartalékkal megegyező részére arányosan jut (hozam × 4/6 év előtti díjtartalék: hozam nélküli bevétel).

Ennek alapján az egyszeri díjas szerződések esetében a 4/6 év után kivont rész kivonásig képződött hozama 8, illetve 0 százalék adózású lesz, a többszöri díjfizetés esetén pedig mindig a 4, illetve 6 évnél régebbi díjfizetéseknek betudható, kivonásig képződött hozam lesz 8 ill. 0 százalék adózású.

Átmeneti rendelkezés biztosítja a 2006. szeptember 1. és 2009. december 31. között megkötött szerződések esetében a magánszemély választási lehetőségét, hogy a 2010. előtt hatályos rendelkezések szerinti adózást alkalmazhassa a hatálybalépést megelőzően biztosításba fektetett megtakarításainak hozama után.

Amennyiben a magánszemély a biztosítási szerződést 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötötte, és e szerződésre 2010. december 31-ét követően nem teljesít a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjbefizetést, úgy az Szja-tv. szerint kamatjövedelemnek minősülő pénzkivonást változatlanul nem terheli kamatadó.
Ha a magánszemély a 2006. szeptember 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2010. december 31-ét követően eseti (a szerződés szerint elvárt díjon felüli) díjakat fizet, úgy a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonása, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett, adóköteles. Az utóbbi díjbefizetések esetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni.

Tanácsadót kérek
Tanácsadót kérek
Kárbejelentés
Kárbejelentés
SIGNAL Ügyfélportál
SIGNAL térkép
Árfolyamok
SPP Partnerportál