A bonus-malus rendszerről röviden

A fizetendő biztosítási díjat befolyásolja a szerződő bonus-malus besorolása. A bonus-malus rendszer célja, hogy minden szerződő a károkozásával arányos mértékű díjat fizessen. Ezért magasabb díjat fizet az, akinek gépjárműjével kárt okoznak, és alacsonyabb díjat fizet az, akinek gépjárműjével nem okoztak kárt a megfigyelési időszakban.

Az egyedi szerződések esetében 2011. június 15-ei hatállyal a bonus-malus rendszert, az abba való besorolást, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza. A Rendelet alapján a rendszer az egyedi szerződéssel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra terjed ki. Ezekre a gépjármű kategóriákra a rendszer egy alap (A00), 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A rendszerbe újonnan belépő szerződése (speciális eseteket kivéve) az alap osztályba tartozik. Ha a megfigyelési időszakban a szerződő kármentes volt, besorolása egy osztállyal javul.

 A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

A bonus-malus fokozat a szerződést kötő személyhez és a gépjárműhöz együttesen kötődik, függetlenül attól, hogy a szerződő gépjárművét a szerződő engedélyével ki vezette a károkozás során. A gépjármű eladása és két éven belüli új szerződéskötés esetén a korábban elért bonus-malus besorolás érvényben marad a sszerződéskötésnél, amennyiben a szerződő azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre köti az új szerződést (tehát személygépjárműre szerzett bonus-malus besorolás csak személygépjárműre kötött szerződés esetén vehető figyelembe).

Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.Személygépkocsik és motorkerékpárok esetén egy figyelembe vett kár esetén két osztályt, két figyelembe vett kár esetén négy osztályt, három figyelembe vett kár esetén hat osztályt romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévi besoroláshoz képest. Ha a szerződő négy vagy több kárt okozott, az M4-es osztályba kerül.

Tehergépjárművek, buszok, vontatók, mezőgazdasági vontatók esetében minden egyes figyelembe vett kár egy fokozattal rontja a besorolást.
A káresemény mindig azon biztosítási év besorolását befolyásolja, amelyhez tartozó biztosítási időszakban az adott káresemény kapcsán első ízben került sor kárkifizetésre.

A szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzembentartó személyéhez kötődnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét annak engedélyével ki vezette.

Az üzembentartó jogosult arra, hogy a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a biztosítónak a teljes kárösszeget megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa.

Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.