Általános tudnivalók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos szabályokat az alábbi jogszabályok együttesen tartalmazzák:

a 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősség-biztosításról,
a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelete, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól,
a 20/2009. (X.9.) PM rendelet, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szól, valamint
a 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet a gépjrámű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonakozó szabályokról.

Kis_virag Rendeltetése és célja a gépjármű üzemeltetése során másoknak okozott károk megtérítése a károsultak részére. A biztosítás így egyszerre szolgálja a károkozók és a károsultak hatékony védelmét, mert a károkozó gépjármű üzemben tartóját mentesíti a gépjárművével okozott kár megtérítése alól, a károsult kára pedig attól függetlenül megtérül, hogy a károkozó gépjármű üzemben tartója meg tudja vagy meg akarja-e téríteni az okozott kárt. A jármű tulajdonjogának megszerzésétől kezdődően a közúti forga-lomban való részvétel kötelező feltétele a biztosítás megléte.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjárműre, továbbá a pótkocsira, a félpótkocsira, a mezőgazdasági vontatóra, a négykerekű segédmotoros kerékpárra (quad), a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú járműre és munkagépre, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárra kell megkötni.
A biztosítók a következő évre továbbra is csak egyszer hirdethetnek díjat, így a biztosítás díja csak évfordulókor változhat, év közbeni díjemelés vagy csökkentés nem megengedett. Év közben kizárólag akkor módosulhat a biztosítás díja, ha módosul a szerződés bonus/malus besorolása.

A kártérítés felső határa a jogszabály alapján dologi károk esetén 500 millió Ft káreseményenként, személyi sérüléses károk esetén pedig 2010. január 1-jétől 1.600 millió Ft káreseményenként, függetlenül a károsultak számától. Ennél magasabb összegű kár esetében a fenti összegeken felüli részt a károkozó gépjármű üzemben tartójának kell megtérítenie.

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, továbbá a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országaira terjed ki, amelyekkel a magyar Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött.

Szerződéskötés, tudnivalók az érvényes szerződésről

A bonus-malus rendszerről röviden

Tudnivalók a zöldkártyáról

A kártörténeti igazolások kezelése

Általános információk:

Tanácsadót kérek

Kárbejelentés