Kérdések a kötelező gépjármű - felelősségbiztosítással kapcsolatban

1. Miért kötelező?
2. Milyen gépjárműre kell felelősségbiztosítást kötni?
3. Kinek és mikor kell megkötnie a biztosítást?
4. Milyen dokumentumok szükségesek a szerződés megkötéséhez?
5. Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötésnél?
6. Milyen időtartamra lehet gépjármű-felelősségbiztosítást kötni?
7. Meddig tart a biztosító kockázatviselési kötelezettsége?
8. Mi a biztosítási díjak megállapításának rendje?
9. Mivel igazolhatjuk biztosításunk meglétét közúti ellenőrzésnél?
10. Mit kell tudni a zöld kártyáról?
11. Mi is az a bonus-malus?
12. Milyen gépjárművekre vonatkozik a bonus-malus rendszer?
13. Hogyan lehet másik autóra tovább vinni a megszerzett bonus fokozatot?
14. Második jármű vásárlásánál mi a bónusz fokozat?
15. Mennyi idő telhet el az előző szerződés vége és az új szerződés kezdete között, hogy átvezethető legyen a bonus-fokozat?
16. Mi a magasabb bonus-osztályba kerülés feltétele?
17. Felmondhatja a biztosító az ügyfél szerződését?
18. Milyen díjkedvezményeket adhatnak a biztosítók?
19. Egy malus fokozat átlagosan mennyivel növeli a díjamat?
20. Mit kell tennem, ha kiderül, hogy a vétkes autósnak nincs felelősségbiztosítása?
    

1.Miért kötelező?

A járművekkel való közlekedés, ezen belül a közúti közlekedés veszélyes üzem. Ezért az esetleges balesetek, károk megelőzése, csökkentése érdekében több szabályra van szükség. A közúti közlekedéssel kapcsolatos felelősségbiztosítás (KGFB) részletes szabályait a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet (Rendelet) tartalmazza. Emellett több más jogszabály is érinti a KGFB-t, így többek között a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. LX. törvény (Bit.), és a Ptk.

A Rendelet szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére - a Rendeletben meghatározott összeghatárokig - a Rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető.

A Rendelet értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

2.Milyen gépjárműre kell felelősségbiztosítást kötni?

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjárművekre (olyan járművekre, amelyeket beépített erőgép hajt), továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, segédmotoros kerékpárokra, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú járművekre és munkagépekre.

3.Kinek és mikor kell megkötnie a biztosítást?

A gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba (magyar forgalmi engedélybe) bejegyzett üzemben tartója kell megkösse a felelősségbiztosítást a gépjármű megvásárlásakor, üzembe helyezésekor, majd folyamatos díjfizetéssel érvényben is kell tartsa azt az eladás, forgalomból való kivonás napjáig. Az eladó felelősségbiztosítása a gépjármű eladásának napjáig hatályos.
Az előző szerződés az adásvételi szerződéssel, ajándékozással, örökléssel megszűnik.
Az adás-vételi szerződés annak kiállításának napjával megszünteti a szerződést, a felelősségbiztosítás az új tulajdonosra nem lesz érvényes, neki minden esetben új szerződést kell kötnie.
A biztosítási díj megfizetésére a vásárlást követő nap 0. órájától már az új tulajdonos köteles. A vásárolt gépjármű átíratásához a vevőnek már rendelkeznie kell a nevére szóló érvényes kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról kiállított fedezetigazolással.

4.Milyen dokumentumok szükségesek a szerződés megkötéséhez?

A biztosítás megkötéséhez szükséges a gépjármű forgalmi engedélye, valamint, ha autóját most vásárolta, az adás-vételi szerződés másolata. Amennyiben a biztosítás megkötésekor Ön rendelkezik egy másik gépjárművel (pl. még nem adta el korábbi autóját), biztosítói igazolás szükséges arról, hogy Ön rendelkezik érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel egy.másik gépjárműre.

Amennyiben Ön a szerződés megkötését megelőző 2 éven belül magyarországi biztosítónál érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, és az új szerződést nem a korábbi biztosítójánál köti, szerezzen be előző biztosítójától kártörténeti (bonus-malus) igazolást, mert ennek bemutatása esetén viheti át korábban megszerzett bonus-malus fokozatát az új szerződésére!
Lásd még a BOMA rendszert (13. pont)

5.Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötésnél?

A szerződéskötésnek az ajánlaton megjelölt dátumától (óra:perc), a jogszabály alapján a szerződést kizárólag írásban lehet megkötni, ez lehet nyomtatvány aláírása, ill interneten minősített elektronikus aláírás. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának dátuma. A gépjármű forgalomban tartásakor minden nap fedezetben kell lennie a gépjárműnek. Ha fedezetlen időszak van, az ajánlat megtételekor az erre az időszakra vonatkozó díjat is meg kell fizetni (MABISZ-díj), különben a szerződés érvényesen nem jön létre!

6.Milyen időtartamra lehet gépjármű-felelősségbiztosítást kötni?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapesetben mindig határozatlan időtartamú. Határozott idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kizárólag E, Z és P betűjelű forgalmi rendszámú gépjárműre köthető, az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idejére.

Ugyanakkor lehetőség van a szerződés szüneteltetésére a forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében, ha az üzemben tartó bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló forgalmi engedélyét, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó határozatot. A szünetelés a bejelentés napjától (azaz a biztosítóhoz történő bejelentés napjától, és NEM a forgalomból történő ideiglenes kivonás bejelentésének napjától) kezdődik és legfeljebb a kivonás tartamának forgalmi engedélybe bejegyzett lejártáig, vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésig, de legfeljebb hat hónapig tart. Ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.

Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében (pl. segédmotoros-kerékpár) a biztosítási szerződés szünetelésének nincs helye.

7.Meddig tart a biztosító kockázatviselési kötelezettsége?

A díjjal fedezett időszak végét követő 30 nap leteltéig a biztosító kockázatban van. Az ezt követő 30 napon belüli károkat szintén meg kell térítenie a biztosítónak, de regresszálási joga van a károkozó felé (30+30 napos szabály).

Példa: Ha a szerződés 2009. 04. 30-ig díjrendezett, a biztosító fedezetben áll 2009. 05. 30-án éjfélig (első 30 nap). Az ezalatt az időszak alatt bekövetkezett kárt a biztosítónak ki kell fizetnie, de a biztosítót megilleti a biztosítási díj, amit bírósági úton érvényesíthet. A 2009. 05. 31-e 0 órától 2009. 06.29-én éjfélig (második 30 nap) bekövetkezett kárt a biztosítónak szintén ki kell fizetnie, de a kifizetett biztosítási összeget teljes egészében regresszálhatja (megfizetését igényelheti) a károkozó ügyfélen, amelyet bírósági úton érvényesíthet. Ez a jogszabály értelmében akár 2 milliárd forint is lehet összesen!

8.Mi a biztosítási díjak megállapításának rendje?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás évfordulója minden év december 31-e, ami azt jelenti, hogy a biztosítók díjaikat minden év január 1-jével változtathatják, évközi díjemelés vagy csökkentés a kormányrendelet alapján tilos. Október 30-ig a biztosítók két országos napilapban, ügyfélszolgálataikon és az interneten kötelesek közzétenni következő évi díjaikat.
Október végétől a biztosítottaknak lehetőségük van a biztosítók díjainak összehasonlítására, eldöntve, maradnak-e kötelezőjükkel a következő évben is eddigi biztosítójuknál. A társaságok a kormányrendeletben megadott gépjárműfajtákra általában az ügyfelek életkorát, lakhelyét, a gépjármű fajtáját a díjfizetés módját és gyakoriságát, a szerződés bonus-malus besorolását veszik figyelembe a díjak megállapításánál. Az életkor-, és lakóhely-kategóriák megállapításánál a biztosítók legtöbbször más-más csoportosítást használnak, leggyakrabban ez a nagyobb díjkülönbségek alapja.

9.Mivel igazolhatjuk biztosításunk meglétét közúti ellenőrzésnél?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét forgalmi engedély köteles gépjármű esetén a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz átutalási megbízás (csekk) feladóvevénye vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedély köteles gépjármű), a gépjármű a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van (matrica). A biztosító a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki. A díjat ez esetben a biztosítási időszakra előre, egy összegben kell megfizetni. A nemzetközi Zöldkártya nem igazolja Magyarországon a KGFB fennálltát, csak külföldön az egyezményben meghatározott országokban!

10.Mit kell tudni a zöldkártyáról?

A zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, melyet a biztosítók állítanak ki a MABISZ nevében a biztosított számára a külföldön megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. A zöldkártya tehát a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötését és hatályban tartását (díjrendezettségét) külföldön igazoló nyomtatvány. A zöldkártyát a biztosítók a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig (biztosítási díjjal fedezett időszak vége + 30 nap) állítják ki. Minimális érvényességi ideje 15 nap. A zöldkártya csak akkor érvényes, ha azt a biztosított is aláírta. A gépjármű eladása esetén a zöldkártya nem adható át az új tulajdonosnak, illetve nem hagyható az autóban.

Az érvényes felelősségbiztosítás igazolására egyes országokban nincs szükség a zöldkártyára. A Rendszámegyezmény (Többoldalú Garancia Egyezmény) keretében az egyezményt ratifikáló országok a gépjármű telephelye szerinti ország hatósági jelzését (rendszámát), valamint a gépjárművön külön elhelyezett ország jelzést elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául. A régebbi (piros-fehér-zöld jelzésű) magyar rendszám és külön országjelzés (H betű matrica), illetve az új, az Európai Unió (kék négyzetben 12 aranycsillag) jelzésével ellátott rendszám önmagában igazolja tehát a rendszámegyezményben részt vevő országokban az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét. Ennek ellenére a külföldi utak során az esetleges kellemetlenségek megelőzése érdekében javasoljuk minden esetben a zöldkártya igénylését.

11.Mi is az a bonus-malus?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében a szerződő (a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója) a kármentes évek után díjengedményre (bonusra) jogosult.

A jogosultság egyik fontos feltétele, hogy az előző megfigyelési időszakban (azaz az előző biztosítási időszakban, amely egyenlő a naptári évvel) kármentes legyen (ne történjen első kárkifizetés), és egyúttal legalább 9 hónapig hatályos (díjrendezett) legyen a szerződés, tehát a szerződő ne okozzon kárt, vagy az okozott kár miatti kártérítést megfizesse a biztosítónak. Amennyiben a szerződő a vizsgált időszakban kárt okozott, mely miatt a biztosítónak kártérítési kötelezettsége keletkezett, a szerződő pótdíj (malus) megfizetésére köteles. Vagyis nem a káreset bekövetkeztének illetve a kár bejelentésének a dátuma a meghatározó, hanem a biztosító teljesítése (kifizetése).

12.Milyen gépjárművekre vonatkozik a bonus-malus rendszer?

A bonus-malus rendszer személygépkocsikra, tehergépkocsikra, buszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra vonatkozik.
2009-ben a tehergépkocsik, a buszok, a motorkerékpárok, a vontatók és a mezőgazdasági vontatók legfeljebb B07 bónusz osztályban lehetnek! Ennek oka, hogy ezekre a gépjárművekre a rendszer csak 2001. 07. 01-től került bevezetésre, és az első bónusz léptetés csak 2003-ban történt.

13.Hogyan lehet másik autóra tovább vinni a megszerzett bonus fokozatot?

Az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. Tehát a bonus-malus rendszerrel kapcsolatos előnyök és hátrányok egyben személyhez és járműköz is kötöttek. A személyhez kötöttség miatt pl. egy betéti társaság nevén lévő szerződés esetén, ha az B10 besorolású, és a gépkocsit eladja a bt., és az újonnan (2 éven belül) vásárolt gépkocsi tulajdonosa a bt. beltagja lesz, mint magánszemély, a B10-es besorolás az új szerződésen nem érvényesíthető.

A felelősségbiztosító köteles kártörténeti (bonus-malus) igazolást kiadni az érdekmúlás (gépjármű eladása, elajándékozása, öröklése, stb) miatt megszűnt, évfordulóra felmondott biztosításról. Egyéb indokkal a megszűnt biztosításról is kiállíthat a biztosító kártörténeti igazolást, pl. a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződésről, de ilyenkor a bonus kedvezmény elveszik, a malus besorolás megmarad.

A bonus-malus igazolás bemutatását követően a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenőleges hatállyal módosítani. A biztosítási törvény felhatalmazása alapján, ha a gépjármű üzembentartója a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésekor igazolást nem mutat be, a biztosító az előző biztosító nyilvántartásából (az ún. BOMA rendszeren keresztül) jogosult megkérni az üzembentartó kártörténetére vonatkozó adatokat. A szerződőnek ilyenkor az előző biztosítójának nevét, kötvényszámát és az autó rendszámát meg kell adnia. Ha ezeket nem adja meg, akkor a szerződést rögtön M04 besorolásban kell rögzíteni és nyilvántartani. Ha hibásan adja meg, akkor a szerződés besorolása mindaddig A00, amíg ezeket az adatokat nem adja meg helyesen, ill. ameddig a kártörténetre vonatkozó adatok a biztosítónak nem áll a rendelkezésére.

14.Második jármű vásárlásánál mi a bonus fokozat?

A második autó kártörténete elölről kezdődik, tehát besorolása A00 lehet, mert két gépjármű párhuzamos üzemeltetése esetén az egyikre megszerzett bonus egyidejűleg a másikra nem érvényesíthető.

15.Mennyi idő telhet el az előző szerződés vége és az új szerződés kezdete között, hogy átvezethető legyen a bonus-fokozat?

A már megszerzett bonus-fokozat (malus szintén) az előző szerződés megszűntét követő 2 éven belül vezethető át egy új szerződésre,csak azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjármű esetén, ha a szerződő személye ugyanaz (akár természetes, akár nem természetes személyről van szó).

16.Mi a magasabb bonus-osztályba kerülés feltétele?

Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus besorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy fokozatot emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban (előző naptári évben) 9 hónapig élőnek és kármentesnek kell lennie. Ha a biztosítási szerződés az egy éves megfigyelési időszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító figyelembe veszi. Ha a szerződő a megfigyelési időszakban kármentes volt, de az adott időszakban nem volt 9 hónapig élő szerződése, a bonus-malus besorolása nem változik. A 9 hónapnak nem kell folyamatosnak lennie.

17.Felmondhatja a biztosító az ügyfél szerződését?

A szerződés felmondására nem csak a szerződőnek, hanem a biztosítónak is lehetősége van. A szerződés felmondását a biztosító nem köteles megindokolni, egyetlen kötöttsége - ugyanúgy, mint a szerződő általi felmondásnál -, hogy a felmondás tényét december 01-én éjfélig írásban közölnie kell az ügyféllel. A biztosítók legtöbbször a rossz kockázatú, malus osztályba tartozó szerződéseket mondják fel, vagy olyan szerződéseket, melyek a szerződő életkora, lakhelye, a gépjármű fajtája alapján abba a szerződés-csoportba tartoznak, melyek a legtöbb veszteséget termelik. Ebben az esetben az ügyfél december 31-ig (január 1-jei kockázatviselési kezdettel) gépjárművére új szerződést kell kössön egy másik biztosítónál.

18.Milyen díjkedvezményeket adhatnak a biztosítók?

A díj megállapításánál az általános mérlegelési szempontok mellett biztosítónként eltérően egyéb kedvezmények is lehetségesek, így egyes biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjából kedvezményt nyújthatnak. Például, ha biztosított:

• féléves vagy éves díjfizetési gyakoriságot választ,
• csekkes díjfizetésről áttér banki folyószámlás díjlehívásra (inkasszó), vagy banki utalásra,
• a kötelezője mellé ugyanarra a rendszámú autóra cascót is köt a társaságnál stb.

19.Egy malus fokozat átlagosan mennyivel növeli a díjamat?

Biztosítónként változó, jellemző, hogy a pótdíj mértéke progresszíven növekszik, így az M01 fokozat az alapdíjhoz képest kb. 15%-kal,, az M02 fokozat kb. 30%-kal, az M03 fokozat kb. 50%-kal magasabb díjat jelent. A legalacsonyabb M04 fokozat elérése esetén pedig, az alapdíjnak akár kétszerese is lehet a fizetendő díj, de egyes biztosítóknál ennél nagyobb mértékű emelés is megfigyelhető.

20.Mit kell tennem, ha kiderül, hogy a vétkes autósnak nincs felelősségbiztosítása?

Ez esetben a megfelelően dokumentált kárt a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére térül. A MABISZ részére kell bejelenteni mielőbb, de maximum 30 napon belül, amely vagy saját maga, vagy az általa kijelölt biztosítón keresztül intézkedik a kárrendezésről.