Facebook Share Image

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás - gyakori kérdések, általános tudnivalók

Érdekli ajánlatunk?

Miért kötelező?

A járművekkel való közlekedés, ezen belül a közúti közlekedés veszélyes üzem. Ezért az esetleges balesetek, károk megelőzése, csökkentése érdekében több szabályra van szükség. A közúti közlekedéssel kapcsolatos felelősségbiztosítás (KGFB) részletes szabályait a 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról tartalmazza. Emellett több más jogszabály is érinti a KGFB-t, így többek között a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. LX. törvény (Bit.); a Ptk.; 21/2011. (VI.10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól; a 20/2009. (X.9.) PM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról és a 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról, valamint 2011. évi CIII. törvény (továbbiakban Neta Tv.) a népegészségügyi termékadóról, amely a 2012. január 1-jétől a gépjármű üzembentartójának a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja és fedezetlenségi díja után fizetendő baleseti adóról szól.

A Törvény szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére - a Törvényben foglalt feltételek szerint és meghatározott összeghatárokig - felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető.

A Törvény értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzemben tartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás - Gyakori kérdések

Milyen gépjárműre kell felelősségbiztosítást kötni?

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjárművekre (olyan járművekre, amelyeket beépített erőgép hajt), továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, négykerekű segédmotoros kerékpárokra (quad), a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú járművekre és munkagépekre továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárokra.

Kinek és mikor kell megkötnie a biztosítást?

A biztosítás megkötéséhez szükséges a gépjármű forgalmi engedélye, valamint, ha autóját most vásárolta, az adás-vételi szerződés másolata. A biztosítási díj kiszámításánál Társaságunk a forgalmi engedélyben szereplő gépjármű adatokat veszi figyelembe, amelyeket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának rendszerében szereplő adatokkal egyeztetünk. Amennyiben a forgalmi engedélyben szereplő adatok a valóságtól eltérnek, akkor annak javítását az okmányirodában kell kérni. A biztosítási szerződés módosítása a jármű adatok forgalmi engedélyben történő javítása után, de csak annak hatályával hajtható végre.

Milyen dokumentumok szükségesek a szerződés megkötéséhez?

A biztosítás megkötéséhez szükséges a gépjármű forgalmi engedélye, valamint, ha autóját most vásárolta, az adás-vételi szerződés másolata. A biztosítási díj kiszámításánál Társaságunk a forgalmi engedélyben szereplő gépjármű adatokat veszi figyelembe, amelyeket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának rendszerében szereplő adatokkal egyeztetünk. Amennyiben a forgalmi engedélyben szereplő adatok a valóságtól eltérnek, akkor annak javítását az okmányirodában kell kérni. A biztosítási szerződés módosítása a jármű adatok forgalmi engedélyben történő javítása után, de csak annak hatályával hajtható végre.

Amennyiben a biztosítás megkötésekor Ön rendelkezik egy másik gépjárművel (pl. még nem adta el korábbi autóját), akkor a kötéskor nyilatkozatot kell tennie, arról hogy párhuzamos üzemeltető. Az ajánlaton meg kell adnia a párhuzamosan üzemeltett gépjármű biztosítójának nevét, a szerződés kötvényszámát, és a gépjármű rendszámát.

Amennyiben Ön a szerződés megkötését megelőző 2 éven belül magyarországi biztosítónál érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, és az új szerződést nem a korábbi biztosítójánál köti, akkor az átkötési időszakban az ajánlaton folyamatos résztvevőként kell nyilatkoznia és meg kell adnia az előző gépjármű biztosítójának nevét, a szerződés kötvényszámát, a rendszámot és a bonus-malus besorolást. Új szerződés megkötésekor a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes bonus-malus besorolását, ennek hiányában a szerződést A00 osztályba sorolja. A rendszerbe újonnan belépő (kivétel a külföldről hozott kárelőzményi igazolás figyelembevétele) és párhuzamosan üzemeltető üzemben tartó besorolása csak A00 lehet.

A fentiek alapján a szerződés kötésére vonatkozó változás, hogy folyamatos résztvevőként nyilatkozó üzemben tartó esetén, bármilyen szerződéskötés jogcímmel (nem csak az évfordulóra történő felmondás esetén) kötendő szerződés a bemondott bonus fok alapján megköthető, nem kell hozzá a továbbiakban igazolást kérni az üzemben tartótól.

A szerződés végleges bonus-malus besorolása kizárólag a kártörténeti nyilvántartásból származó információk alapján állapítható meg, amelyhez szükséges, hogy az üzemben tartó az előző biztosító nevét és előző KGFB szerződésének kötvényszámát már az ajánlaton megadja. Az a gyakorlat, mely alapján az üzemben tartó által a biztosító részére megküldött kártörténeti igazolás alapján történt a bonus-malus osztály igazolása, megszűnik.

Az üzemben tartó által nyilatkozott előzetes besorolás véglegesítése érdekében a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból a megadott adatok alapján lekérdezi a szerződés „végleges” besorolásához szükséges adatokat. Ha a kártörténeti nyilvántartásban a szerződés besorolásához szükséges adatok beazonosíthatók, ezáltal a szerződés végleges besorolása megállapítható, amely kapott igazolás tartamának megfelelően, ha szükséges akkor visszamenőleges hatállyal kell a szerződés bonus-malus besorolását módosítani. (lásd még a BOMA rendszert 13. pont)

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötésnél?

A kockázatviselés kezdete (ajánlaton megjelölt dátum - óra:perc) amely nem lehet korábbi, mint a szerződés megkötése. A gépjármű forgalomban tartásakor minden nap fedezetben kell lennie a gépjárműnek. Ha fedezetlen időszak van, az ajánlat megtételekor az erre az időszakra vonatkozó díjat is meg kell fizetni (MABISZ-díj/fedezetlenségi díj)!

Milyen időtartamra lehet gépjármű-felelősségbiztosítást kötni?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapesetben mindig határozatlan időtartamú. Határozott idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kizárólag E, Z és P betűjelű forgalmi rendszámú gépjárműre köthető, az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idejére.

Ugyanakkor lehetőség van a szerződés szüneteltetésére a forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenesen kivonásra kerül. A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik. Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében (pl. segédmotoros kerékpár) a biztosítási szerződés szünetelésének nincs helye.

Meddig tart a biztosító kockázatviselési kötelezettsége?

A díjesedékességtől számított 60 napig a biztosító kockázatban van. Az ebben az időszakban bekövetkező károkat megtéríti a biztosító. A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

Mi a biztosítási díjak megállapításának rendje?

A határozatlan tartalmú szerződések esetében a biztosítási időszak – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik. Ez az időszak a 2010.01.01-től év közben kötött szerződések esetén eltér a naptári évtől. Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a kockázatviselés kezdetétől számítva 1 év (365 nap) után mondhatja fel és kötheti meg más biztosítónál – ha akarja – KGFB-szerződését. Az ügyfél meglévő biztosítója a szerződés lejárta előtt legkésőbb 50 nappal köteles írásban (a szerződő hozzájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni az ügyfelet a következő időszak biztosítási díjáról. Az ügyfél – ha úgy dönt – a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl biztosítását.

Változtak a díjhirdetés szabályai, akár évente többször is hirdethetnek tarifát a biztosítók, amely a meghirdetés napjától számított 60. nap után meghatározott napon lép hatályba. A díjtarifákat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, a biztosító saját honlapján, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján kell közzé tenni. Díjtarifa eltérése esetén, az MNB honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

Fedezetlenségi díjtarifa hirdetése évente egyszer történik, amely legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig megtörténik. A tarifát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján hirdeti meg. Díjtarifa eltérése esetén, az MNB honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

Módosulnak a szerződés létrejöttének szabályai, mivel év közben többször is lehetőség nyílik díjhirdetésre, amely a meghirdetés napjától számított 60. napot követően, a biztosító által meghatározott napon lép hatályba. A Gfbt. 5. § (1) és (3) bekezdése értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés csak a biztosítási időszak kezdő napján hatályos díjtarifa szerint köthető meg, emiatt a biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosítónak az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesítést kell küldeni az üzemben tartónak.

Mivel igazolhatjuk biztosításunk meglétét közúti ellenőrzésnél?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét a biztosítási kötvény és csekk, adott díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetést igazoló csekk vagy a biztosító által kiállított igazolólap/igazolás vagy a zöldkártya tanúsítja. A biztosítási szerződések folyamatos díjjal rendezettségéről, a biztosító automatikusan díjigazolást küld ki az átutalással és CSOB-os díjfizetési móddal fizető ügyfeleinek.

Mit kell tudni a zöldkártyáról?

A zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, melyet a biztosítók állítanak ki a MABISZ nevében a biztosított számára a külföldön megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. A zöldkártya tehát a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötését és hatályban tartását (díjrendezettségét) külföldön igazoló nyomtatvány. A zöldkártyát a biztosítók a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig állítják ki. Minimális érvényességi ideje 15 nap. A gépjármű eladása esetén a zöldkártya nem adható át az új tulajdonosnak, illetve nem hagyható az autóban.

Az érvényes felelősségbiztosítás igazolására egyes országokban nincs szükség a zöldkártyára. A Rendszámegyezmény (Többoldalú Garancia Egyezmény) keretében az egyezményt ratifikáló országok a gépjármű telephelye szerinti ország hatósági jelzését (rendszámát), valamint a gépjárművön külön elhelyezett ország jelzést elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául. A régebbi (piros-fehér-zöld jelzésű) magyar rendszám és külön országjelzés (H betű matrica), illetve az új, az Európai Unió (kék négyzetben 12 aranycsillag) jelzésével ellátott rendszám önmagában igazolja tehát a rendszámegyezményben részt vevő országokban az érvényes kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás meglétét. Ennek ellenére a külföldi utak során az esetleges kellemetlenségek megelőzése érdekében javasoljuk minden esetben a zöldkártya igénylését.

Mi is az a bonus-malus?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében az üzemben tartó a kármentes évek után díjengedményre (bonusra) jogosult.

A jogosultság egyik fontos feltétele, hogy az előző megfigyelési időszakban (azaz az előző biztosítási időszakban) kármentes legyen (ne történjen első kárkifizetés), és egyúttal legalább 270 napig hatályos (díjrendezett) legyen a szerződés, tehát az üzemben tartó ne okozzon kárt, vagy az okozott kár miatti kártérítést megfizesse a biztosítónak. Amennyiben a szerződő a vizsgált időszakban kárt okozott, mely miatt a biztosítónak kártérítési kötelezettsége keletkezett, a szerződő pótdíj (malus) megfizetésére köteles. Vagyis nem a káreset bekövetkeztének illetve a kár bejelentésének a dátuma a meghatározó, hanem a biztosító teljesítése (kifizetése).

Milyen gépjárművekre vonatkozik a bonus-malus rendszer?

A bonus-malus rendszer személygépkocsikra, tehergépkocsikra, buszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra vonatkozik.

Hogyan lehet másik autóra tovább vinni a megszerzett bonus fokozatot?

Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. Tehát a bonus-malus rendszerrel kapcsolatos előnyök és hátrányok egyben személyhez és járműköz is kötöttek. A személyhez kötöttség miatt pl. egy betéti társaság nevén lévő szerződés esetén, ha az B10 besorolású, és a gépkocsit eladja a bt., és az újonnan (2 éven belül) vásárolt gépkocsi tulajdonosa a bt. beltagja lesz, mint magánszemély, a B10-es besorolás az új szerződésen nem érvényesíthető.

A biztosító köteles az üzemben tartót tájékoztatni a biztosítási szerződés megszűnéséről (amely megszűnhet: érdekmúlással - gépjármű eladása, elajándékozása, öröklése, stb esetén-; üzemben tartó váltással, díj-nemfizetés miatt; évfordulóra felmondással) és a megszűnt szerződés bonus-malus besorolásáról.

Az üzemben tartó által nyilatkozott – vagy ennek hiányában megállapított A00 – előzetes besorolás véglegesítése érdekében a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból – a közölt hatósági jelzés, valamint az előző biztosítást igazoló okirat száma alapján – lekérdezi a szerződés „végleges” besorolásához szükséges adatokat.

  • Ha az adatokat az üzemben tartó nem pótolja/pontosítja és/vagy a szerződés a kártörténeti nyilvántartásban a továbbiakban sem beazonosítható, a biztosító a szerződést A00 osztályba.
  • Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kártörténeti nyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja!
  • Nagyon fontos változás az, hogy a szerződés végleges bonus-malus besorolása kizárólag a kártörténeti nyilvántartásból származó információk alapján állapítható meg. A rendelet hatályba lépése előtti gyakorlat, mely alapján az ügyfél által a biztosító részére megküldött kártörténeti igazolás alapján történt a bonus-malus osztály igazolása, ez teljesen megszűnik. Ennek megfelelően a kártörténeti nyilvántartás adatainak pótlására, kiegészítésére a biztosítóknak egyéb dokumentumot nem áll módjukban elfogadni.

Második jármű vásárlásánál mi a bonus fokozat?

A második autó kártörténete elölről kezdődik, tehát besorolása A00 lehet, mert két gépjármű párhuzamos üzemeltetése esetén az egyikre megszerzett bonus egyidejűleg a másikra nem érvényesíthető.

Mennyi idő telhet el az előző szerződés vége és az új szerződés kezdete között, hogy átvezethető legyen a bonus-fokozat?

A már megszerzett bonus-fokozat (malus szintén) az előző szerződés megszűntét követő 2
éven belül vezethető át egy új szerződésre, csak azonos gépjármű-kategóriába tartozó
gépjármű esetén, ha a szerződő személye ugyanaz (akár természetes, akár nem természetes
személyről van szó).

Mi a magasabb bonus-osztályba kerülés feltétele?

Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus besorolása a következő biztosítási időszakban egy fokozatot emelkedjen, a szerződésnek az előző biztosítási időszakban 270 napig élőnek és kármentesnek kell lennie. Ha a biztosítási szerződés az előző biztosítási időszakban akár év közbeni szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább 270 napig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító figyelembe veszi. Ha a szerződő az előző biztosítási időszakban kármentes volt, de az adott időszakban nem volt 270 napig élő szerződése, a bonus-malus besorolása nem változik. A 270 napnak nem kell folyamatosnak lennie.

Felmondhatja a biztosító az ügyfél szerződését?

A szerződés felmondására nem csak a szerződőnek, hanem a biztosítónak is lehetősége van. A szerződés felmondását a biztosító nem köteles megindokolni, egyetlen kötöttsége - ugyanúgy, mint a szerződő általi felmondásnál -, hogy a felmondás tényét a biztosítási időszak utolsó napját (biztosítási évforduló) legalább 30 nappal megelőzően kell írásban közölnie az ügyféllel. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. A biztosítók legtöbbször a rossz kockázatú, malus osztályba tartozó szerződéseket mondják fel, vagy olyan szerződéseket, melyek a szerződő életkora, lakhelye, a gépjármű fajtája alapján abba a szerződés-csoportba tartoznak, melyek a legtöbb veszteséget termelik. Ebben az esetben az ügyfél az új biztosítási időszakra gépjárművére új szerződést kell, hogy kössön egy másik biztosítónál.

Milyen díjkedvezményeket adhatnak a biztosítók?

A díj megállapításánál az általános mérlegelési szempontok mellett biztosítónként eltérően
egyéb kedvezmények is lehetségesek, így egyes biztosítók a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás díjából kedvezményt nyújthatnak. Például, ha biztosított:

  • féléves vagy éves díjfizetési gyakoriságot választ,
  • csekkes díjfizetésről áttér banki folyószámlás díjlehívásra (inkasszó), bankkártyás díjfizetésre vagy banki utalásra,
  • a kötelezője mellé ugyanarra a rendszámú autóra CASCO-t is köt a társaságnál stb.

Mit kell tennem, ha kiderül, hogy a vétkes autósnak nincs felelősségbiztosítása?

Ebben az esetben a megfelelően dokumentált kár a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére térül. A MABISZ részére kell bejelenteni mielőbb a kárt, de maximum 30 napon belül, amely vagy saját maga, vagy az általa kijelölt biztosítón keresztül intézkedik a kárrendezésről.

Érdekli ajánlatunk?