Facebook Share Image

Közlemény

Közlemény

 

A Fővárosi Ítélőtáblának az ügyész felperes keresetére a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.alperes ellen indult perben 2021. január 26-án kelt 13.Gf.40.328/2020/7-II. számú jogerős ítélete értelmében az alperes Signal Otthon Lakossági Vagyonbiztosítás Feltételek elnevezésű általános szerződés feltételeinek

2017. január 1-től 2017. december 31-ig alkalmazott 8.C.b. pontjának az a rendelkezése, amely szerint „Alulbiztosítottsághoz vezethet továbbá, ha a biztosított lakásban/családiházban

b.1. az együtt élők száma,

b.2. az ott tartott ebek száma, illetve

b.3. az ott lévő gépjármű beállók száma több mint a biztosítási ajánlaton ezen kategóriák esetén meghatározott érték.” tisztességtelen, mert nem érthető és nem egyértelmű, továbbá a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg;

2018. január 1-től alkalmazott 8.C.b. pontjának az a kikötése, amely szerint „Alulbiztosítottsághoz vezet továbbá, ha a biztosított lakásban/családi házban

b.1. az együtt élők száma,

b.2. az ott tartott ebek száma, illetve

b.3. az ott lévő gépjármű beállók száma több mint a biztosítási ajánlaton ezen kategóriák esetén meghatározott érték.” tisztességtelen, mert nem érthető és nem egyértelmű, továbbá a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg;

2017. január 1-től alkalmazott 9. pontjának az értékkövetés szabályairól szóló az a kikötése, amely szerint „A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves árindexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–3%-os mértékkel eltérhet.” tisztességtelen, mert nem érthető és nem egyértelmű, továbbá a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg;

2017. január 1-től alkalmazott 11.B.b.1.2. pontjának első mondata, amely szerint „A szolgáltatási összeg a szolgáltatás alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.” tisztességtelen, mert nem egyértelmű, továbbá a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg;

2017. január 1-től alkalmazott VII. Záradék és függelék fejezete (függelék 2-3. oldal, ÁSZF70-71. oldal) biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató kiegészítésének az a kikötése, hogy „aSIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. OTTHON lakossági biztosítási szerződéseire bejelentett káresemények esetén a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor (…) felelősségbiztosítás, építésszerelés biztosítás, ÚTITÁRS-biztosítás, okmányok pótlása, vandalizmus, kültéri vagyontárgyak lopása, rongálás, betöréses lopás, rablás, idegen jármű ütközése, légi jármű lezuhanása, robbanás, összeroppanás, tűz és elektromos tűz veszélynemekre az alábbi dokumentumokat kérheti: feljelentés, nyomozást felfüggesztő/megszüntető határozat, biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatás” tisztességtelen, mert nem egyértelmű, továbbá a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg;

2017. január 1-től alkalmazott 13.A.d. pontjának az a kikötése, amely szerint „A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja.” tisztességtelen, mert nem érthető és nem egyértelmű, továbbá a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg;

2017. január 1-től alkalmazott 13.A.g. pontjának az a kikötése, amely szerint „A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, amelyek a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett.” semmis, mert jogszabályba ütközik;

2017. január 1-től alkalmazott 13.A.m. pontjának az a kikötése, amely szerint „A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, amely – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.” semmis, mert jogszabályba ütközik;

2017. január 1-től alkalmazott 13.A.q. pontjának első mondata, amely szerint „A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, amely a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készletekhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a jelen pontban felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrány, értékcsökkenés miatt keletkezett.” tisztességtelen, mert nem érthető és nem egyértelmű;

2017. január 1-től alkalmazott 13.B.q.1. pontja első mondatának utolsó fordulata, amely szerint „Nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon károk, veszteségek, költségek esetén, amelyeknek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel: (….) vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll.” tisztességtelen, mert nem érthető és nem egyértelmű;

2017. január 1-től alkalmazott 14.B. pontja, amely szerint „A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított egy év.” tisztességtelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.