Sokan kapjuk azon magunkat, hogy halogatjuk az elkerülhetetlent. Előfordult már, hogy csak másodpercekkel az esedékesség előtt fejeztél be egy projektet? Tipikusan május 20-án, az utolsó napon nyújtod be minden évben az szja-bevallásodat? Esetleg gyakran mantrázod: "úgyis van holnap"? Akkor lehet, hogy te is a halogatók népes táborába tartozol. De ne aggódj, nem vagy egyedül. Nézzük meg, milyen hatással lehet az életünkre a halogatás, és adunk néhány tippet a megküzdéshez is.

Kétségtelen, hogy a halogatás egyetemes probléma. Mindannyian átérezzük, milyen érzés végtelenül halogatni a feladatokat. Ez azért van, mert az agyunk valójában erre van beprogramozva. A halogatás a limbikus rendszerünk (az agyunk tudattalan és automatikus része, amely például arra késztet, hogy elhúzzuk a kezünket a tűztől) és a prefrontális kéreg (az ész hangja és a tervező) közötti harc. Amikor olyan feladattal szembesülünk, amit nem feltétlenül szeretünk, akkor a limbikus rendszer és a prefrontális kéreg harcolni fog egymással. Elég gyakran a limbikus rendszer győz és ilyenkor döntünk úgy, hogy holnapra hagyjuk azt, amit ma is meg tudnánk csinálni.

A halogatás miatt persze bűntudatot és önbizalomhiányt érzünk, és minél többet halogatunk, annál rosszabbul érezzük magunkat. De ez még nem minden. Dr. Joseph Ferrari, a chicagói DePaul Egyetem pszichológia professzora, a halogatás tanulmányozásának vezető nemzetközi kutatója tanulmánya szerint a halogatás alacsonyabb fizetést és a munkanélküliség nagyobb valószínűségét is előrevetíti. Emellett más problémákat is előre jelez, mint például az egészségünk elhanyagolása és a nyugdíjra való megtakarítás elmulasztása. Összességében a halogatás tartós szokása szörnyű következményekkel járhat a jólétünkre nézve.

Te melyik típusba tartozol?
Ahhoz, hogy változtatni tudjunk a halogatással kapcsolatos szokásainkon, fontos megérteni, hogy miért hagyjuk a feladatokat az utolsó pillanatra. A halogatás nem feltétlenül az időgazdálkodással kapcsolatos probléma, hanem gyakran azzal függ össze, hogy nem tudjuk megbecsülni, hogy egy feladat valójában mennyi időt vesz igénybe.

A halogatók négy típusa:
1. Az izgalomkeresők: Élvezik a rohanást, az adrenalint, amit az okoz, ha az utolsó pillanatban fejeznek be egy feladatot.
2. Az elkerülők: Szinte mindig túlságosan arra összpontosítanak, hogy mások mit gondolhatnak. A kudarctól vagy néha még a sikertől való félelem elől is menekülnek.
3.A bizonytalanok: Gondot okoz számukra a döntések meghozatala és betartása. Általában attól félnek, hogy egy negatív eredményért őket fogják hibáztatni. Elvégre, ha nem hoznak döntést, az eredmény nem az ő hibájuk lesz.
4.Az impulzívak: Alacsony önfegyelemmel rendelkeznek és könnyen elterelődik a figyelmük.

A halogatás az élet minden területén jelen van, legyen az a fogorvos felkeresése, a fogyókúra megkezdése, vagy rég nem látott barátok felhívása, esetleg a pénzügyeink áttekintése. A krónikus halogatók mottója Mark Twain nevéhez füződik: "Ne tedd meg holnap azt, amit megtehetsz holnapután".

A halogatás művészetének ma már sokan foglalkoznak és jó tanácsokkal is szolgálnak leküzdésére. Az egyik ilyen David Allen hatékonyság-guru „kétperces szabálya", amely így szól: ha valaminek az elvégzése 2 percedet veszi igénybe, csináld meg.

Ideális esetben vezeted a teendőidet és ezeket időről időre rendszerezed. Ilyenkor egy ilyen 2 perces teendőt több idő/energia elrakni a megfelelő helyre, majd megint elővenni, mintha azonnal elvégeznéd. Természetesen ez igaz lehet egy éppen felmerülő teendőre is, pl. ha a valakinek el kell küldened egy SMS-t, biztosan hatékonyabb rögtön elküldeni és kipipálni a feladatot, mintsem egy emlékeztető hatására később elküldeni. Van most 120 másodperced, hogy belekezdj egy régóta halogatott feladatba? Próbáld ki;-)

Tippek halogatóknak

Légy konkrét a céljaidat illetően. Az "egészségesebben élni" célkitűzés túlságosan tág. Kezdj valami konkrétummal, például a "minden nap megpróbálok 20 percet mozogni" könnyebben értelmezhető.

Bontsd a feladatokat kisebb egységekre, és rendelj különböző időcélokat hozzá. Így az egész projekt nem fog egyetlen hatalmas, kezelhetetlen feladatként tornyosulni fölötted.

Csak az adott feladatra koncentrálj. Ne tekints túlságosan a jövőbe, és ne hagyd magad túlterhelni az összes lépéssel.

Jutalmazd meg magad, amikor a kisebb feladatokat elvégezted. Tarts például fél óra szünetet minden elvégzett részfeladat után és töltsd azt valami szórakoztató és pihentető dologgal.

Készíts egy ütemtervet, és tartsd magad hozzá. Jelöld meg azokat a konkrét időszakokat az adott héten, amelyet egy-egy projekt elvégzésére kívánsz fordítani. Ne jelöld ki egyszerűen az egész hetet, mert ez ijesztőnek fog tűnni.

Számold ki, hogy az egyes kisebb feladatok mennyi időt vesznek igénybe. Általában az időbecsléssel kerülnek bajba a halogatók. Az egyes részfeladatok elvégzése során tartsd számon, mennyi ideig tart. Ez segíteni fog abban, hogy ütemtervet készíts a jövőbeli projektekhez.

Légy reális, és ismerd el a korlátjaidat. Ha úgy találod, hogy nem fogod tudni tartani a tempót, akkor nem baj, ha egy kicsit módosítod a beosztásodat.

Hogyan hathat a halogatás a pénzügyekre?
Az anyagi ügyek intézése is gyakran válik a halogatás tárgyává hiszen sok papírmunkával és adminisztrációval jár és legtöbbször még pénzbefizetéssel is. Ennek ellenére nem tanácsos struccpolitikát folytatnunk-e téren, mert sokba kerülhet egy későn befizetett díj miatt megszűnő biztosítás, különösen a KGFB esetén, ahol fedezetlenségi díjat is kell fizetnünk. A halogatás legjobb ellenszere a tervezés, amely a pénzügyek terén is igaz, ezért mielőbb lépjen kapcsolatba velünk, hogy segíthessünk távlati céljai elérésében.

2023.03.24.