Nem tartozunk a legboldogabb nemzetek közé. A legutóbbi World Happiness Report szerint a 149 országból álló ranglista 43. helyén végeztünk aszerint, hogy különböző szempontok alapján mennyire érzik magukat boldognak az emberek az adott országban. De mi határozza meg a boldogságot, és mit tehetsz érte te magad? Mutatunk néhány tudományosan igazolt tippet!

A Gallup által, az ENSZ megbízásából készített idei globális boldogság felmérés (World Happiness Report 2021) szerint a magyarok boldogsága nem változott a Covid hatására: ugyanúgy a 43. helyet szereztük meg a boldogságranglistán, mint a 2017-2019-es időszakban. A felmérést végző kutatók megjegyezték, hogy az adatokban nem érezni különösebben a koronavírus-járvány hatását. Ez arra utal, hogy az emberek viszonylag gyorsan képesek alkalmazkodni az új élethelyzetekhez.

Ezt bizonyította a Northwestern Egyetem jól ismert tanulmánya is 1978-ból, amelyben korábbi lottónyertesek boldogságszintjét hasonlították össze balesetben megbénult emberekével. Ebből kiderült, hogy egy évvel a nyerést követően nem voltak boldogabbak, mint korábban. Hasonlóképpen, a lebénult emberek akár már néhány hónap után érzelmileg alkalmazkodnak a fennálló helyzethez, és általában nem voltak boldogtalanabbak utána. Sőt, a lottónyertesek lényegesen kevésbé élvezték az olyan hétköznapi eseményeket, mint a barátokkal való csevegés, tévézés, reggelizés, nevetés egy viccen, stb. Ebből is látszik, hogy az ember szinte mindenhez képes hozzászokni, legyen az nagyon jó, vagy nagyon rossz dolog és valószínűleg egy ponton ismét ugyanolyan boldog vagy boldogtalan lesz, mint a változást okozó esemény előtt.

De akkor mi kell a boldogsághoz?

Martin Seligman, a pozitív pszichológia egyik fontos képviselője szerint létezik egy képlet, amely meghatározza boldogságérzetünket. Boldogság = Örökölt érték (50%) + Életkörülmények (10%) + Napi önkéntes tevékenységek (40%)

Az Örökölt érték a tanult vagy öröklött viselkedési normáinkat jelenti, melyek szerint egy adott szituációt problémaként vagy lehetőségként élünk meg, azaz optimistán vagy pesszimistán állunk alapvetően a dolgokhoz. Ezen az értéken nem könnyű változtatni, de nem lehetetlen! Kitartó munkával a negatív beállítottságot és meggyőződéseket fel lehet cserélni pozitív gondolatokra. A képlet második összetevője az életkörülmény: mindenki jobb életkörülményeket szeretne, a jelenlegi szintjétől függetlenül. De ez a boldogság roppant múlandó, ahogy azt a már említett tanulmányból is megtudhattuk. A boldogság képlet végeredménye igen nagy részben a harmadik tényezőtől, az önkéntes tevékenységektől függ, azoktól, melyeket az ember önszántából csinál nap mint nap.

Martin Seligman elmélete alapján tehát az alábbiak segíthetnek boldogabbá válni:
1. Válassz olyan napi tevékenységeket, amelyek javítják a jóllétedet.
2. Próbáld befolyásolni a boldogságra való genetikai hajlamodat.

Amit minden nap megtehetsz

1. Változtasd meg a rutinodat, amilyen gyakran csak lehet
Ha korábban még nem tetted, kezd a munkanapodat egy sétával, próbálj ki egy másik sportot. Iratkozz fel egy online tanfolyamra, és sajátíts el új készségeket (legyen az origami vagy vietnami konyhaművészet). A saját lustaságod legyőzése és valami új kipróbálása persze nem könnyű – de amint sikerül, észre fogod venni, hogy ez mennyire jó neked.

2. Állj meg egy pillanatra és értékeld a (pozitív) tapasztalataidat
Emlékezz egy pozitív pillanatra az egyik barátoddal, például amikor utoljára együtt nevettek. Akár az is segít, ha meghallgatsz egy dalt, ami egy konkrét, gyönyörű pillanatra emlékeztet. De az is jó módszer, ha lefekvés előtt leírsz három dolgot, amiért hálás voltál aznap.

3. Priorizáld a kapcsolataidat
Fektess időt a barátságaidba és kapcsolataidba. Készíts minél több tervet barátaiddal, folytass minél több mély beszélgetést velük. Oszd meg a boldog pillanataidat - még a hétköznapibbakat is – másokkal, lehetőleg azokkal, akik a legfontosabbak számodra. Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus szerint az ember egy ultra-szociális lény, akinek szüksége van arra, hogy egy szűk közösséghez tartozzon. Mivel senki sem élhet elszigetelten, ahhoz, hogy boldogok legyünk, jó kapcsolatokra van szükségünk.

Az agyadat is „újrahuzalozhatod”

Az összes fenti tanács arra vonatkozott, hogy a mindennapi tevékenységeidet miként módosíthatod a boldogságszinted növelése érdekében. De, mint az a boldogság képletéből is látszik, a genetikai, örökölt tulajdonságok is felerészben felelősek a boldogságodért. Két fontos dolgot tehetsz, hogy javítsd agyad képességét a boldogság megtapasztalására: sport és meditáció.

Mozogj, sportolj naponta 20 percet! A mozgás elősegíti a boldogsághormonok (endorfin és szerotonin) felszabadulását, amelyek mindegyike megváltoztatja az agyat és növeli a boldogságérzetet.

A meditáció csökkenti a stresszhormonok (kortizol) szintjét, összezsugorítja agyad azon részét, amely hatással van az aggodalomra, a félelemre és a düh érzetre (az amygdala), és aktiválja jó hangulatért és pozitív érzésekért felelős agyterületet (a prefrontális kéreg) – ezzel javítja neurológiai képességedet a boldogságra. Csakúgy, mint a sportnál, a meditáció kulcsa is a kitartásban rejlik, nem pedig az időtartamban.

2022.01.03.