Sok vállalatvezető hisz abban, hogy kompromisszumot nem ismerőnek kell lennie a céljai elérése érdekében. Ugyanakkor a pozitív szervezeti pszichológiával kapcsolatos kutatások azt bizonyítják, hogy az ádáz környezet ártalmas a termelékenységre, míg a pozitív környezet jelentős előnyökkel jár a munkáltatók, a munkavállalók és a végeredmény szempontjából is.

Bár igaz lehet a mondás, miszerint teher alatt nő a pálma, vagyis, hogy a nyomás arra készteti a munkavállalókat, hogy többet, jobban és gyorsabban teljesítsenek, fontos lenne megvizsgálni azt is, hogy a nyomás és stressz milyen rejtett költségeket eredményez.

Először is, kutatások igazolják, hogy a nagy nyomás alatt működő vállalatoknál az egészségügyi kiadások közel 50%-kal magasabbak, mint más szervezeteknél. Amerikai felmérések szerint a munkahelyi balesetek 75-90%-a a stressznek tulajdonítható, és becslések szerint az orvoslátogatások több mint 80%-a a stressz miatt történik. A munkahelyi stressz ráadásul számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozható, a metabolikus szindrómától kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig és a halálozásig.

A hierarchiához való tartozás stressze szintén összefügg a betegségekkel és a halállal. Egy több mint 3000 alkalmazottat vizsgáló nagyszabású tanulmány eredményei szoros kapcsolatot mutattak ki a vezetői magatartás és az alkalmazottak szívbetegségei között. A stresszt okozó főnökök szó szerint rosszat tesznek a szívnek.

A második rejtett költséget az elköteleződés hiánya jelenti. Az ádáz környezet és a félelem kultúrája egy ideig biztosíthatja az elkötelezettséget, ugyanakkor az ezzel járó stressz hosszú távon valószínűleg elpártoláshoz vezet. A munka iránti elkötelezettség - amely az értékeltség, a biztonság, a támogatás és a tisztelet érzésén alapul - általában negatívan kapcsolódik a stresszes, negatív vállalati kultúrához. Az elköteleződés hiánya pedig sokba kerül. Egy tanulmány szerint a nem elkötelezett munkavállalók 37%-kal többet hiányoznak, 48%-kal több a balesetet szenvednek, 60%-kal több hibát vétenek.

A lojalitás hiánya a harmadik költség. A munkahelyi stressz ugyanis növeli az önkéntes fluktuációt. A munkaerő-felvétellel, képzéssel, csökkent termelékenységgel, elveszett szakértelemmel stb. kapcsolatos fluktuációs költségek pedig igen jelentősek. A Center for American Progress becslése szerint egyetlen alkalmazott lecserélése az adott alkalmazott éves fizetésének körülbelül 20%-ába kerül. Vagyis a vállalkozások egy munkavállaló éves fizetésének körülbelül egyötödét költik a munkavállaló pótlására.

Az egyik legfontosabb, a szociális kapcsolatok elősegítése. Számos empirikus tanulmány megerősíti, hogy a pozitív munkahelyi szociális kapcsolatok rendkívül kívánatos eredményeket hoznak. Az emberek például ritkábban betegszenek meg, sokkal gyorsabban felépülnek a műtétekből, kevésbé szenvednek depressziótól, gyorsabban tanulnak és jobban teljesítenek a munkában.

Mutass empátiát! Főnökként óriási hatással lehet az ember arra, hogyan érzik magukat a dolgozók. Agyi képalkotó vizsgálatokból kiderült, hogy amikor az alkalmazottak olyan főnökre emlékeznek, aki nem kedves vagy nem empatikus, fokozott aktivációt mutatnak azon agyterületek, amelyek az elkerüléssel és a negatív érzelmekkel kapcsolatosak, míg ennek ellenkezője igaz, amikor empatikus főnökre emlékeznek.

Tegyen meg mindent, hogy segítsen! Volt már olyan főnöke, kollégája, aki sok fáradságot vállalt azért, hogy segítsen? Jó eséllyel a mai napig hűséges hozzá. Nos, kutatók is kimutatták ugyanezt, vagyis, hogy amikor a vezetők nem csak tisztességesek, hanem önfeláldozóak is, akkor az alkalmazottjaik arra inspirálódnak, hogy maguk is lojálisabbak és elkötelezettebbek legyenek. Ennek következtében nagyobb valószínűséggel tesznek meg mindent azért, hogy segítőkészek és barátságosak legyenek más alkalmazottakkal szemben, így egy önerősítő körforgás jön létre.

Bátorítsa a kollégáit, hogy beszéljenek egymással és a vezetőikkel - különösen a problémáikról. Ha a dolgozói bíznak abban, hogy az ő érdekeiket tartja szem előtt, az javítja a teljesítményüket. Ahelyett ugyanis, hogy a negatív következményektől félnének, a munkahelyi biztonságérzet kudarckerülés helyett kísérletezővé teszi őket, ami az innováció szempontjából rendkívül fontos.

Összefoglalva tehát, míg a zord munkahelyi légkör a munkavállalók rosszabb egészségi állapotával függ össze, addig a pozitív munkahelyi légkörre éppen az ellenkezője igaz. A pozitív munkahelyi légkör pozitív munkahelyi kultúrát is eredményez, ami növeli az elkötelezettséget és a teljesítményt. A boldogabb alkalmazottak nem csak kellemesebb munkahelyet, hanem jobb ügyfélszolgálatot is jelentenek. Következésképpen a boldog és gondoskodó munkahelyi kultúra nemcsak a munkavállalók jólétét és termelékenységét javítja, hanem az ügyfelek elégedettségét is.

2023.01.15.