Nem titok, hogy a koronavírus elég keményen sújtja a globális gazdaságot. A tőzsdék kiszámíthatatlanná váltak, a globális ellátási láncokban komoly zavarok léptek fel, a kijárási korlátozások pedig világszerte erősen visszavetik a fogyasztói költéseket. Bár a betegség kiszámíthatatlannak tűnhet, számos szakértő próbál mégis valamilyen prognózist felállítani a járvány globális gazdaságra gyakorolt hosszú távú hatásairól.

Akár az emberek megélhetésére gondolunk, akár a cégek veszteségeire, vagy az államokra nehezedő nyomásra, a járvány gazdasági hatása óriási. Van azonban egy igen fontos különbség a koronavírus által kiváltott gazdasági válság és a múltbeli válságok között. A 2008/2009-es pénzügyi válsággal szemben a mostanit nem a pénzügyi rendszer, vagy a gazdasági rendszer fundamentális hibája okozza, hanem a közegészségügyi válság visszaszorításához szükséges intézkedések. A mostani válság sokkal közelebb áll egy természeti katasztrófához, mint mondjuk az 1930-as gazdasági világválsághoz, ami alapján van némi remény egy gyors kilábalásra.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április közepén frissítette világgazdasági prognózisát, ami szintén az úgynevezett V-alakú válsággörbe, vagyis a gyors fellendülés bekövetkezését vetíti előre. Az idei évre ugyan a globális GDP-növekedés a januárban jósolt 3,3% helyett -3,0% lehet, azonban 2021-re már visszatérhet a növekedés.

Ez azt feltételezi, hogy a járvány 2020 második felében elhalványul és a visszaszorítására hozott szigorú intézkedések megszűnhetnek.

Két lehetséges kimenet

Egy közelmúltbeli McKinsey-jelentés két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel arról, hogy a koronavírus miként futhat le, és ez hogyan befolyásolja a globális gazdaságot.

Az egyik szcenárió szerint a koronavírus továbbra is gyorsan terjed Európában és az Egyesült Államokban is, az esetek száma pedig április végén tetőzik. Kínában és más kelet-ázsiai országokban, ahol az esetszámok már csökkennek, az idei első negyedév végén, második negyedév elején már megkezdődhet a helyreállás. Délkelet- és Dél-Ázsia, Latin-Amerika és Afrika esetében pedig enyhébb lehet a vírus hatása melegebb éghajlatuk és viszonylag fiatal populációjuk miatt.

A feltételezés szerint júniusra az esetek világszerte csökkenni fognak, köszönhetően a szigorú kijárási korlátozásoknak és a vírus szezonalitásának. Ősszel azonban a vírus ismét fertőzni kezd, akkorra azonban az egészségügyi ellátórendszerek felkészültek lesznek, így kevesebb ember esik majd áldozatul – jósolja a McKinsey.

E forgatókönyv szerint Kína és más kelet-ázsiai országok gazdasága már az év viszonylag korai szakaszában lendületet vehet, azonban az ellátási láncok működése továbbra sem lesz zavartalan. Európa és az USA gazdaságát elbocsátások, vállalati csődök sújtják, a GDP-jük pedig az idei harmadik negyedévig csökkenni fog, majd a negyedik negyedévben megkezdődhet a talpra állás.

A McKinsey szerint ez a forgatókönyv tűnik valószínűbbnek, miután Kínában a fertőzések száma valóban gyorsan csökken: míg egy hónapja még az új esetek 90%-át Kínában jegyezték, addig mára részesedésük egy százalék alá csökkent.

Elhúzódó válság

A másik verzió szerint a járvány terjedését csak később, június közepén leszünk képesek Európában és az Egyesült Államokban megfékezni. A vírus szezonalitásába vetett hit sem bizonyul valósnak, és nyáron sem csökken a fertőzőképessége. Ősszel a vírusnak egy új mutációja jelenik meg és az esetek száma tovább nő globálisan. Kína, Kelet-Ázsia, az Egyesült Államok és Európa is a karantén szigorítására és az utazási korlátozások fenntartására kényszerül.

Ennek eredményeként a gazdasági fellendülés is később, 2020 végén kezdődik csak meg és 2021 második negyedévében is csak igen lassú lesz a gazdasági növekedés. Kínában és a kelet-ázsiai országokban a korai gazdasági újraindítás kísérleteit az újbóli fertőzések rohama övezi majd, így ott sem lesz növekedés 2021 első negyedéve előtt. Európában és az Egyesült Államokban mély recesszióra, csökkenő fogyasztói és üzleti költésekre, elbocsátásokra és csődökre lehet számítani.

A hosszú távú gazdasági hatások tekintetében a legnagyobb kérdés mégis az, hogy az adósságtól sújtott országok, mint például Olaszország, Spanyolország vagy az Egyesült Államok, hogyan tudnak a többszáz milliárdnyi további adóssággal megbirkózni, ami a súlyosan érintett ágazatok és emberek támogatásához szükséges. Az IMF szerint országok közötti szoros együttműködésre van szükség az egészségügyi és finanszírozási sokkokkal együttesen szembenéző országok megsegítésére.

2020.04.24.