Az Európai Unió egyes tagországaiban működő magánnyugdíjrendszerek rendkívül változatos formákat öltenek, eltérő módon és mértékben egészítik ki az állami nyugdíjakat, összehasonlításuk meglehetősen bonyolult. Rövid cikkünkben arra vállalkozunk, hogy röviden bemutassuk a nyugdíjrendszerek pilléreit és a hazai rendszer felépítését.

A három nyugdíjpillér

A Világbank (1994) javaslatán alapuló hagyományos hárompilléres osztályozást azzal a céllal dolgozták ki, hogy diverzifikált, többpilléres nyugdíjrendszereket fejlesszenek ki. A három pillér azon alapul, hogy ki szervezi az adott rendszert: az állam (törvényben előírt állami nyugdíjrendszerek), a munkavállaló / munkáltató (foglalkoztatói nyugdíjrendszerek) vagy az egyének (egyéni nyugdíjrendszerek). A Világbank javaslata alapján az első két pillérben kötelező lenne a részvétel, a harmadikban önkéntes.

Léteznek ettől eltérő osztályozási rendszerek is, mint például az OECD-é (1998), ahol a pilléreket azok fő célja szerint határozták meg. Itt az első pillér az öregségi szegénység elkerülésére szolgál, a második a megfelelő szintű nyugdíj biztosítását szolgálja, vagyis a jövedelempótlásra fókuszál, míg a harmadik pillér célja, hogy lehetőséget teremtsen az egyének számára, hogy megtakarításaikkal növeljék a nyugdíjjövedelmüket.

Az egyes országokban a különböző pillérek szerepe és jelentősége nagyon eltérő. Míg például Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban a második pillérből származik a nyugdíjkifizetések többsége, addig Németországban szerepük lényegesen kisebb.

Jelentős a különbség az egyes országok között abból a szempontból is, hogy a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekben való részvétel önkéntes vagy kötelező, és a kötelezésnek is eltérő formái léteznek. Franciaországban például a részvételt az egyének számára törvény írja elő. Finnországban az állam kötelezi a munkaadókat a vállalati nyugdíjrendszer létrehozására, a munkavállalókat pedig a belépésre. Nagy-Britanniában pedig az állami kiegészítő, jövedelemfüggő rendszerből kiléphetnek azok, akik valamely magánnyugdíjrendszer tagjai. Ezzel szemben például Ausztriában, Németországban teljesen önkéntes alapon működnek a második pillér nyugdíjrendszerei.

A járulék- és tagdíjfizetésre jellemzően nincsenek általános szabályok, bár egyes országokban a kötelező kiegészítő rendszereknél törvényben szabályozzák a járulék mértékét.

A szolgáltatásokat általában nyugdíjpénztárak és biztosítótársaságok nyújtják. Emellett a vállalati pénztáraknak, a bankoknak és befektetési alapoknak is szerepük van a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek kezelésében.

A hazai rendszer

A Világbank javaslata alapján 1998-ban Magyarországon is hárompilléres nyugdíjrendszert vezették be azzal a céllal, hogy stabilabb megélhetést tudjon biztosítani a nyugdíjasok számára. A rendszer első pillére az állami felosztó-kirovó rendszer, ahol az aktív munkavállalók befizetéseiből fizetik a nyugdíjasok számára a nyugdíjat. A második pillér a magánnyugdíjpénztár, amely egy névre szóló, egyéni számlán gyűlő összeggel hivatott kiegészíteni az állami nyugdíjat. A harmadik pillért a létrehozásakor még csak az önkéntes nyugdíjpénztár jelentette (amit ma már a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla is kiegészít).

Miután 2011-ben a magánnyugdíjpénztárakat beolvasztották az állami – vagyis első pillérbe – így a nyugdíjrendszer ma két pilléres:

1. Állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer

2. Önkéntes nyugdíjmegtakarítások 3 típusa: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj előtakarékossági számla.

A három nyugdíj előtakarékossági típust az állam 20%-os adóvisszatérítéssel támogatja. Ezekről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen: https://www.signal.hu/hu/tematikus-hirek/nyugdijbiztositas-onyp-nyesz-melyik-nyugdij-megtakaritasi-format-valasszam. Mivel a három előtakarékossági forma között jelentős különbségek mutatkoznak, és a kínálat is meglehetősen széles a piacon, érdemes lehet akár szakértői segítséget is igénybe venni, hogy az igényeinknek leginkább megfelelőt tudjuk kiválasztani.

A hazai nyugdíjrendszerről szól az alábbi videónk is, amiben a Nyugdíjguru, Farkas András beszél a rendszerben rejlő problémákról és az öngondoskodás fontosságáról: https://www.youtube.com/watch?v=IT96FViYID0

Miben volt más a magánnyugdíjpénztár, mint a mostani előtakarékossági formák?

A magánnyugdíjpénztár egy saját, névre szóló számla volt, ahol a jövedelemmel arányosan gyűlt a megtakarításunk. A számlákon gyűlő pénzek legnagyobb részét azonban az ide átcsoportosított állami nyugdíjjárulékok alkották. Emellett korlátozott mértékben lehetőség volt önkéntes alapon befizetni.

Mikor ezt a pillért megszűntették, gyakorlatilag az állami nyugdíjjárulékokat olvasztották be az első pillérbe, az önkéntes befizetéseket az egyéneknek visszafizette az állam.

A meglévő önkéntes nyugdíj-előtakarékossági formák azonban az államtól függetlenek, teljes mértékben az egyéni döntésünkön múlik, hogy mennyit fizetünk be oda az adózott jövedelmünkből.

2021.01.26.