Facebook Share Image

Adózási kérdések

Biztosításainkkal kapcsolatos adózási tudnivalók

Személybiztosítás

Az Szja törvény alkalmazásában személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül.

Életbiztosítás

Az Szja törvény alapján az életbiztosítás olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor, vagy időpont elérése, vagy más esemény (pl. házasság) bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, illetve járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

Kockázati biztosítás

Csak az olyan személybiztosítás minősül az Szja törvény alkalmazásában kockázatinak, amelynél biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon (így például lejárati szolgáltatás formájában vagy visszavásárlás révén) nincs lehetőség vagyoni érték kivonására.

A törvény értelmében vagyoni érték kivonásának minősül, ha a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre magánszemély jogosult, függetlenül attól, hogy a magánszemély ezen jogosultsága a szerződéskötés időpontjától már fennáll, vagy a magánszemély ezen jogosultsága a szerződéskötést követően csak egy későbbi időpontban nyílik meg.

A kockázati biztosítás fogalmánál azt is rögzíti a törvény, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló tőkegyűjtéses (megtakarítási) biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is. Ez a szabály alkalmazandó például egy vegyes életbiztosítás (amely akkor is fizet, ha a biztosított a biztosítási tartam alatt meghal, de akkor is, ha a biztosítási tartam végén életben van) kockázati biztosítási díjrészére, vagy, ha egy adóköteles díjú alapbiztosítás mellé adómentes díjú kiegészítő biztosításokat is kötnek, a kiegészítő biztosítások díjára; mindkét említett esetben feltéve, hogy a kockázati biztosítási díjrész (díj) elkülönített.

Az Szja törvény kockázati biztosítás fogalmának meg nem felelő biztosítások: a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a biztosítás lejáratakor teljesít kifizetést a biztosító.

Biztosítás díja

Adóköteles biztosítási díjnak minősül a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj a biztosított magánszemélynél

Adómentes biztosítási díjnak kell tekinteni, az Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes díjat:

  • a magánszemély részére más magánszemély által juttatott vagyoni értéket (Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. alpontja),
  • a kockázati biztosítás összeghatárhoz kötött díját (Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja), az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér.

Megtakarítási- és unit-linked típusú biztosítások adózási szabályai

A személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatások közül adómentes:

  • a haláleseti szolgáltatás,
  • a balesetbiztosítási, betegségbiztosítási szolgáltatás (ideértve a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás szolgáltatását is),
  • a nyugdíjszolgáltatás, valamint
  • a járadékszolgáltatás.

Ha a biztosító személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatásanem adómentes (lásd az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c) pontjának megfogalmazását), akkor a magánszemélynek kamatjövedelme keletkezhet.

Kamatjövedelem felhalmozási, megtakarítási jellegű (vegyes) biztosításból keletkezhet

  • lejáratkor (elérési szolgáltatás címén), vagy
  • a szerződés megszüntetésekor, részleges visszavásárlásakor (maradékjog címén).

Tekintettel arra, hogy a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) egy vegyes életbiztosítás, ezért – magánszemély szerződőt feltételezve – a magánszemély ezen biztosításból is (az adómentes haláleseti szolgáltatást leszámítva) kamatjövedelmet szerezhet.

A kockázati biztosításnak minősülő kamatjövedelem nem keletkezhet.

Kamatadó szabályok

A kamatjövedelem fogalma a biztosításon elért hozamot (a befizetett biztosítási díjat meghaladó biztosítói teljesítés összegét) jelenti.

A kamatadó mértéke 15%, melyet a biztosító von le és fizet meg Nemzeti Adó és Vámhivatalnak.

Kamatjövedelem-kedvezmény

A biztosításból származó kamatjövedelem (ezáltal a kapcsolódó adókötelezettség összege):

a) 50%-kal csökkenthető

  • egyszeri díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését követő betöltött harmadik évtől az ötödik év betöltéséig történik;
  • rendszeres díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését követő betöltött hatodik évtől a tizedik év betöltéséig történik.

b) 100%-kal csökkenthető (így nem adóköteles)

  • egyszeri díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését követő ötödik év után történik;
  • rendszeres díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését követő tizedik év után történik.

A biztosító a rendkívüli díjbefizetéseket a hozzátartozó biztosítástechnikai tartalékkal, díjtartalékkal együtt jellemzően elkülönítve tartja nyilván. Az így elkülönített összegeket 2013. január 1. után úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítás.

Csoportos biztosítások adózása

Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja szerinti adómentesség nemcsak egyedi (egyéni) személybiztosításokra, hanem csoportos biztosításokra (például csoportos élet- és balesetbiztosításra) is értelmezhető. A munkáltató által a munkavállalók javára kötött csoportos biztosítás esetén a munkáltató a munkavállalói állományon belül eltérő tartalmú biztosítói szolgáltatás(ok)ban részesülő csoportokat képezhet. Az csoportos biztosítás esetén az azonos szolgáltatási tartalom – mint csoportképző ismérv – alapján kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat, vagyis az azonos tartalmú szolgáltatásban részesülő személyek számával kell elosztani az ezen személyekre tekintettel fizetett biztosítási díjat (díjrészt).

Adómentesen fizethető biztosítási díj

A biztosítási díj díjfizetési gyakoriságától függetlenül (ami lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves) az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel fizetett biztosítási díj egy hónapra jutó összegét kell viszonyítani – az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontjában – a minimálbér 30 százalékához (ez 2015-ben 31 500 Ft), és ennek alapján határozandó meg a kockázati biztosítás díjának adómentes és adóköteles része.

Egy kifizető által ugyanazon biztosítottra kötött, több kockázatinak minősülő biztosítási szerződés esetén a biztosítási díjakat össze kell számolni. Ha a biztosítási díjnak van adóköteles része (amely kifizetői díjfizetést feltételezve az Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján kifizetői adózás mellett egyes meghatározott juttatásként adóköteles), akkor a díjfizetés időpontjában kell rendezni az adókötelezettséget az összes adóköteles díjrész után.

Mi a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás egy speciális vegyes (tőkegyűjtéses, megtakarítási típusú) életbiztosítás, melyre a fogalom utal is. E fogalomnak azért van különös jelentősége, mert az Szja törvény 2014-től adó feletti rendelkezési jogosultságot biztosít a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján megfizetett összegek után. Az Szja tv. 44/C. §-a szerinti nyugdíjbiztosítási kedvezmény a törvény fogalmának megfelelő nyugdíjbiztosítás alapján érvényesíthető.

A nyugdíjbiztosítás a biztosított személy nyugdíjas korára történő megtakarítását célozza, ezért a biztosítás kedvezményezettje (valamennyi biztosítói teljesítés vonatkozásában) – a biztosított halálát kivéve – a szerződés egész tartama alatt csak a biztosított lehet.

Amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól és a szerződést a szerződő megszüntetné, a felhalmozott összeg ebben az esetben is a biztosítottat illeti meg.

A nyugdíjbiztosítás biztosítási eseményei

  • a biztosított halála
  • a biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni)
  • a biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem)
  • a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése

Adómentesség nyugdíjbiztosítás esetén

Az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltétele – a biztosítási esemény bekövetkezése mellett – a 10 éves felhalmozási/türelmi idő teljesülése. A 10 év számítása szempontjából jelentősége van a szerződéskötés időpontjának. Ez az időpont az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja.

A nyugdíjbiztosítási megtakarítás kedvezményezése

Az Szja tv. 2015-ben hatályos rendelkezése értelmében adó feletti rendelkezési jogosultság illette meg a magánszemélyt az általa nyugdíjbiztosítás szerződőjeként befizetett összeg után. A kedvezmény mértéke 20 százalék, de legfeljebb adóévi 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Az állami támogatás növelt összegű visszafizetése: az Szja tv. alapján az állami támogatással kapcsolatos visszafizetési kötelezettséget minden olyan vagyoni érték kivonása kiváltja, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, függetlenül attól, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés a vagyoni érték kivonása következtében megszűnik-e vagy sem.