Hasznos biztosítási kisszótár
Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat, amely
egyúttal a szerződő fél biztosítási szerződés létrehozására irányuló akaratnyilatkozata. Az ajánlat megtételével
még nem jön létre szerződés, kizárólag akkor, ha azt a
biztosító elfogadja.
Alkusz: Független biztosításközvetítő, aki az ügyféllel kötött szerződés alapján, az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége
kiterjedhet – az ügyfél képviseletében – a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő
közreműködésre. A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából az alkusz jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az
ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a
szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. Az alkusz
a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat
mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezettsége
elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért,
téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős,
ennek garanciájaként jogszabályban meghatározott felelősségbiztosítással vagy vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie.
Baleset fogalma: a biztosítottat ért, a biztosított akaratán
kívül fellépő, egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek
következtében az emberi szervezet anatómiai szerkezetében változás következik be és az így létrejött elváltozás
szakorvosilag igazolt módon sérüléssel jár.
Belépési kor: biztosított személy életkora a biztosítás
technikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy
kerül meghatározásra,hogy a szerződés technikai kezdetének évszámából levonásra kerül a biztosított születési
évszáma.
Biztosítási esemény: a biztosított életével kapcsolatos
olyan esemény, amikor a szerződési feltételekben meghatározottak alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége
fennáll.Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.
Biztosítási időszak: A szerződésben megjelölt időszak,
amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Főszabályként a biztosítási időszak 1 év, de előfordulhat eltérő időtartam is.
Biztosítás megszűnése: A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése megszűnik,
erre legfőképp az alábbi okok miatt kerülhet sor:
- Díjmentesített szerződések esetében, ha a szerződés főszámláján elfogynak a megtakarítási befektetési egységek,
- a biztosítási esemény bekövetkezése,
- érdekmúlás,
- határozott időtartam lejárta,
- felmondás, visszavásárlás,
- lehetetlenülés.
Biztosítási összeg: az a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor kerül kifizetésre.
Biztosítási titok: Minden olyan a biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító,
a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat
is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve
gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire
vonatkozik.
Díjfizetés: a szerződésben vállalt biztosítási díj megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben
és előre esedékes, de lehetséges havi,negyedéves, féléves részletben is fizetni.
Egészségi nyilatkozat: egy olyan kérdőív, mely az életbiztosítások kockázatelbírálását segíti. A biztosított az
egészségi nyilatkozatban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válaszaival eleget tesz a közlési kötelezettségének.
Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül
forgalmazási szünnapnak, és amely napra az egyes alapkezelők árfolyamot tesznek közzé.
Független biztosításközvetítő: az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).
Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki
biztosítóval fennálló jogviszony alapján:
- a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító
egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),
- b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes
ügynök).
Időbeli hatály: A biztosító kockázatviselése főszabályként a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett
biztosítási eseményekre terjed ki.
Indexálás (értékkövetés): Értékkövetési módszer, a
biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente
egy alkalommal történő hozzáigazítása. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH)
függ.
Kockázatviselési időszak: az az időszak, amely egy
adott életbiztosítási fedezet kockázatviselésének hatálybalépésével kezdődik és ugyanazon életbiztosítási fedezet megszűnéséig tart.
Kötvény: A biztosítási fedezetet igazoló dokumentum,
amely legalább a szerződés lényeges feltételeit tartalmazza.
Orvosi vizsgálat: a biztosítás létrejöttét vagy a kárkifizetést megelőzően a biztosító bizalmi orvosa által végezett
orvosi vizsgálat.
Reaktiválás (újra érvénybe helyezés): reaktiválásról
akkor beszélünk, amikor a megszűnt biztosítást – a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek mellett,
meghatározott időn belül, a szerződő kérelmére – újra érvénybe helyezik.
Sérelemdíj: a személyiségi jog megsértése következtében keletkezett nem vagyoni sérelemért követelhető díj. A
sérelemdíj összege minden esetben az eset összes körülményeit mérlegelve állapítható meg.
Technikai kezdet: a biztosítási ajánlat aláírását követő
hónap első napja, feltéve, hogy a biztosító a biztosítási
ajánlatot elfogadja.
Teljes költségmutató (TKM): a megtakarítási (unit-linked), valamint klasszikus életbiztosítási termékekre számolt olyan mutató, amely egy értékben összegzi a szerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget.
Területi hatály (a kockázatviselés helye): Földrajzilag,
közigazgatásilag, természetben vagy egyéb alkalmas módon meghatározott fogalom. A biztosítási szerződésben
azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen
bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot.
Unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosítás: olyan biztosítási termék, amelynél a szerződő által
befizetett díjakat a biztosító, a szerződő által kiválasztott
befektetési alapokba fekteti, a megszűnéskori kifizetés
mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A befektetési kockázatot teljes mértékben a szerződő viseli. A szerződő igényei szerint átcsoportosíthatja a megtakarításait
és jövőbeni befizetéseit a felkínált befektetési alapok között.