Kik a biztosítási szerződés legfontosabb szereplői?

Szerződő: az a személy, aki a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti, és akit díjfizetési kötelezettség terhel.

Biztosított: a biztosítási szerződés alanya, az a személy, akinek életére, testi épségére vagy vagyonára a biztosítás fedezetet nyújt. Lehet maga a szerződő is, de lehet más személy is.

Kedvezményezett: az a személy, aki a biztosítási/szolgáltatási összeg felvételére jogosult.

Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

Hasznos biztosítási kisszótár

AJÁNLAT

A biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a másik fél is elfogadja.

ALKUSZ

Az alkusz vagy bróker olyan szereplő, aki a szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke. Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához, és a megfelelő partner kiválasztásához, közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.

ALL RISKS

A "minden kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet a feltételeiben nem zár ki. Az All Risks biztosítás általában a vállalati biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.

ALULBIZTOSÍTÁS

Ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata, vagyis arányos térítés, amely azt jelenti, ahogy a megadott biztosítási összeg aránylott a tényleges értékhez, úgy aránylik a biztosító térítése a tényleges kárhoz.

AVULTATÁS

A vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépkocsi - a kár időpontjában - 60%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 60%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 40% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie.

BETÖRÉSES LOPÁS

A vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál, testi sérülés, rokkantság.

BIZTOSÍTÁSI ÉRDEK

Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszűnik - pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta -, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

Biztosítási évforduló

Általában az ajánlat aláírását követı hónap első napjától (de lehet ettől eltérő időponttól is, attól függően, hogy a feltételek milyen időpontot jelölnek meg) számított egész év(ek) eltelte utáni  első nap. A biztosítási évfordulónak különösen az indexálás esetében van nagy jelentősége, de a biztosítási szerződés felmondásának határidejét is meghatározza.

DÍJFIZETÉS

A biztosítási díj, szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

FELMONDÁS

A biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.

INDEXÁLÁS

A szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj és a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.

KÁRBEJELENTÉS

A biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

KÁRENYHÍTÉS

A már bekövetkezett kár negatív hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

KÁRMEGELŐZÉS

Olyan magatartás, amely a károk, biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték.

KOCKÁZAT ELBÍRÁLÁS

Olyan elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.

KÖTVÉNY

A szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló dokumentum! ) Nem minősül értékpapírnak, elvesztése vagy megsemmisülése esetén másolattal pótolható.

MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A biztosítási szerződés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.

ÖNRÉSZESEDÉS

A kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja.

PRO RATA

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.

REAKTIVÁLÁS

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Az újbóli hatálybaléptetés feltétele általában kérelem és annak pozitív elbírálása, valamint az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése.

SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

Olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.

TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS

Olyan felelősségbiztosítás, amely a termék előállítóját, forgalmazóját, illetőleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól.

VAGYONBIZTOSÍTÁS

Olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.

VÁLTOZÁSJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.