Adni
vagy kapni szeretsz jobban? Esetleg mindkettő? Adam Grant szervezetpszichológus
három típusba sorolja az embereket. Te melyik csoportba sorolnád magad: az
énközpontú magányos harcosokéba, a szinte már
„segítő-szindrómában” szenvedőkébe,
esetleg a kölcsönösségre törekvők közé?
Vegyünk egy példát, ami alapján könnyebben eldöntheted,
melyik típusba tartozol? Együtt ebédelsz egy barátoddal, aki éppen állást keres
és egy olyan cég iránt érdeklődik, ahol történetesen az egyik volt kollégiumi
lakótársad dolgozik. A régi szobatársaddal azonban az évek során megkopott a
kapcsolatod.
Mit csinálnál?
a) Felajánlanád a barátodnak, hogy bemutatod őt régi szobatársadnak.
b) Felajánlanád, hogy bemutatod őt, majd egyúttal te is segítséget
kérnél tőle egy problémád megoldásában.
c) Elmondanád, hogy kellemetlen lenne számodra bemutatni őt a régi
szobatársadnak, mert már régóta nem tartjátok kapcsolatot.
A fenti kérdésre adott válaszod
tükrözi a reciprocitáshoz való viszonyodat, vagyis azt, ahogyan a másokkal való
interakcióhoz viszonyulsz. Adam M. Grant szervezetpszichológus, az Adni és
kapni című könyv szerzője szerint háromféle kölcsönösségi stílus létezik: a
jótékonykodóké, a kihasználóké és a viszonosságra törekvőké. A kihasználó
minél többet akar kapni másoktól. A viszonosságra törekvő minden
szívességet igyekszik megszolgálni. A jótékonykodó úgy segít másoknak,
hogy közben nem vár cserébe semmit.
A három típus közül melyik a
legsikeresebb a munkában?
Grant kutatásai szerint a
legjobban és a legrosszabbul teljesítők között is a jótékonykodók vannak
túlnyomó többségben. Hogyan lehetséges ez? A sikertelen jótékonykodók mindent
feladnak, hogy másokon segítsenek, hajlamosak lemaradni saját feladataikkal. A
sikeres jótékonykodók bölcsebben és stratégiailag járnak el, amikor másoknak
szívességet tesznek, megtanultak sikeresen eligazodni, hogy ne használják ki
őket. Összefoglalva tehát a szakmai életben azok teljesítenek a legjobban és legrosszabbul
is egyszerre, akik elsősorban mások céljaira helyezik a hangsúlyt, míg a
kihasználók és a viszonosságra törekvők valahol a spektrum közepén vannak.
Hogyan lehetsz te is sikeres
jótékonykodó?
Grant alábbi tanácsai segítenek
abban, hogy úgy tudj segíteni másokon, hogy közben elkerüld a kiégést és
kizsákmányolást.
1. Öt perces segítség
Tegyél olyan apró szívességet
másoknak, amelyek legfeljebb öt percet vesznek igénybe– például két ember
bemutatása, visszajelzés vagy tanács adása. Ha valami jót teszel kollégáidért
vagy barátaidért, az jelentősen megerősítheti kapcsolatodat. Kis tett, nagy
hatás.
2. Kérj te is segítséget
Kérj bátran te is segítséget
barátodtól vagy kollégádtól. Ezzel lehetőséget adsz a körülötted lévőknek, hogy
maguk is jótékonykodóvá váljanak, jól és egyúttal okosnak is érezzék magukat.
Másrészt a segítség kérés az egyik legjobb módja az erős kapcsolatok
kialakításának. Grant szerint ez egy értelmes módja annak, hogy mások
hozzájáruljanak az életedhez, és ezáltal elégedettnek érezzék magukat.
3. Adj mindent egyszerre
Szánd a hét egy adott napját,
vagy a nap egy adott részét arra, hogy másoknak segítesz. Kutatások szerint ez
hatékonyabb, ráadásul a segítségnyújtásért kapott nagyobb megbecsültségi érzés
lökést adhat ahhoz, hogy továbbra is jótékonykodó legyél.
4. Találd meg a
szakterületedet
Válassz egy vagy két olyan módot,
ahogyan másokon segíthetsz, legyen ez olyan, amit igazán élvezel és amiben jó
vagy. Ezáltal úgy segíthetsz másokon, hogy nem égsz ki, sőt még növeled is az
energiaszintedet. Ráadásul azt is megtudják rólad, hogy profi vagy egy adott
területen, vagy olyan szaktudással rendelkezel, amit szívesen megosztasz
másokkal – ahelyett, hogy simán csak azt gondolnák rólad, hogy kedves és mindig
szabadon elérhető vagy. Ha megfogadod ezeket a tippeket
és trükköket, belőled is lehet sikeres adományozó. Ennek kulcsa azonban a
hitelességben rejlik: minél kevesebbet adsz csak azért, hogy visszakapj
valamit, annál sikeresebb leszel a végén.
2021.12.26.