A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző programokkal és rendezvényekkel a társadalom, különösen a fiatalok természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse.

A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben Kőszegen, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára és május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának. Ezen a napon évről-évre sokféle rendezvény, köztük a Magyar Madártani Egyesület (MME) kiemelt madárünnepei várják az aktív résztvevőket országszerte. Évente megválasztásra kerül az év madara és az év fája egy internetes szavazás keretében.

Az év madara 2021: a cigánycsuk
A szavazáson győztes cigánycsuk (Saxicola rubicola) a mezei verébnél kicsit kisebb méretű madár. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér.
A Magyarországon gyakori madárfaj, amely sík és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben fordul elő.

Az év fája 2021: a lisztes berkenye
A lisztes berkenye (Sorbus aria) középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka, a rózsafélék családjába tartozó vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos védett faj.

A környezetvédelem Veled kezdődik
A mai nap a természet és az élővilág védelmének szimbóluma és fontos, hogy mindenki figyelmét felhívjuk e jeles napra, hiszen környezetünk védelme mindannyiunk közös feladata. Sokan mennek most a természetbe a zsúfolt közösségi terek (parkok, játszóterek, sportpályák) látogatása helyett, ezért is fontos, hogy felelősen viselkedjenek és nem veszélyeztessék az erdők és állatok élővilágát. Néhány fontos dolog, amelyre figyelnünk kell, ha a természetben járunk:

1. Ne csapjunk zajt! A természetet nagy zajban nem lehet megismerni és a természet életét zavarják az erős hangok. Lármás viselkedésünkkel ne zavarjuk az erdő életét.

2. Ne térjünk le a kijelölt utakról!
Érdemes a kijelölt utakon haladni, már csak azért is, mert figyelve a jelzéseket kisebb eséllyel tévedünk el. Gondoljunk arra, hogy a kirándulás célja maga az út, tehát csak akkor rövidítsünk, ha nyomós okunk van rá és ne vágjunk át mindenhol.

3. Ne gyűjtsünk növényeket, állatokat!
A begyűjtött állatok odahaza, természetes környezetükből kiszakítva hamar elpusztulnak. Ha kíváncsiságból egy állatot fogunk, például lepkét vagy bogarat, azt a lehető legóvatosabban tegyük, hogy biztosan ne sérüljön meg. Lehetőleg a befogás helyén, minél hamarabb engedjük is el. Védett állatokat, pl. kétéltűeket, hüllőket egyáltalán ne fogjunk.
Hasonló a helyzet a növényekkel is. Letépés vagy kiásás helyett inkább csodáljuk őket természetes közegükben. A letépett vadon növő virág hamar elhervad, többnyire már az erdő széléig sem bírja. Mivel sok növény védett, a leszedésük komoly bírsággal is járhat.

4. Kutyánkat mindig pórázon vezessük!
Az erdőben kutyánkat mindig tartsuk pórázon. A legszelídebbnek tartott házikedvenc is megkergethet őzet, szarvast. Ilyenkor akár hosszabb időre is szem elől téveszthetjük és az erdőben ráadásul a szabadon kószáló kutyák komoly, emberre is veszélyes betegségeket kaphatnak el.

5. Vigyük magunkkal a szemetünket!
Az eldobált hulladék nem csak sérti más kirándulók tiszta környezethez való jogát, de a vadvilágnak is kárt okozhat. A szemét elfogyasztása az erdei állatok (őzek, mókusok, madarak) megbetegedéséhez, esetleg fulladásához vezethet.  Igyekezzünk a nálunk keletkező hulladékot magunkkal hazavinni. Egy-egy eldobált szemetet be is gyűjthetünk, és a legközelebbi szelektív szemétgyűjtőig elszállíthatjuk

2021.05.10.