Facebook Share Image

A koronavírus-járvány jó oldala: a tisztább levegő az embereknek és állatoknak is kedvez

Tematikus hírek / Család

A történelem során már többször bebizonyosodott, hogy a természet visszaveszi az uralmat, amint az emberek elhagynak egy területet.

bagoly-vedd-termeszet_web.jpg

A történelem során már többször bebizonyosodott, hogy a természet visszaveszi az uralmat, amint az emberek elhagynak egy területet. Csernobilban például a szürke farkasok, mosómedvék, vaddisznók és vörös rókák száma nőtt meg jelentősen, Korea demilitarizált zónái pedig számos veszélyeztett faj, például a mandzsu daruk számára váltak új lakhellyé. A mostani helyzet ugyan nem jelent ilyen drasztikus változást a környezetünk használatában, azonban így is érezteti hatását a növények, az állatok és az ember számára is.

Csendesebb, zöldebb városok

A városok a légszennyezés, a tájat keresztül kasul szelő utak, az emberek miatt meglehetősen ellenséges helynek számítanak az állatok számára, azonban a koronavírus-járvány miatti lezárások jelentősen lecsökkentik az itt rájuk leselkedő veszélyeket. A gazdasági aktivitás csökkenése a legszennyezést is lecsökkentette, amiről ismert, hogy súlyosan érinti a városi madarakat. Ez a hatás azonban várhatóan nem lesz elég hosszú ahhoz, hogy visszatérjenek érzékeny madárfajok.

A sportpályák kiürülése, az irodaházak lezárása a fényszennyezést is csökkentheti, ami számos éjszakai faj számára jelent kedvező változást, hiszen a mesterséges fény akadályozhatja a szaporodásukat, táplálkozásukat és vándorlásukat is.

Az autóforgalom csökkenése az akusztikusan kommunikáló fajok, például a békák és madarak számára jelent kedvező változást, emellett az állatok közlekedését is megkönnyíti a folyók és patakok irányába. A városi tereket aktívan használó emberek számának csökkenése a madarak fészkelőhelyeinek zavarását is csökkenti.

Természetesen, ha a forgalom visszatér a járvány előtti szintekre, érdemes biztosítani a vadon élő állatok számára a megfigyelt útvonalakon a biztonságos átkelést, például a forgalmas utak alatt. Hosszú távon azonban a válság innovációt hozhat az üzleti kommunikációban, ami a munkával kapcsolatos utazások csökkenését eredményezheti, potenciálisan helyet adva a természetnek.

Emberéleteket ment a jó levegő

A levegőminőség javulásának köszönhetően mintegy 11 ezerrel kevesebben haltak meg az Egyesült Királyságban és Európa más országaiban a Centre for Research on Energy and Clean Air nemrég megjelent tanulmánya szerint. A közúti forgalom és az ipari kibocsátás drasztikus csökkenése miatt mintegy 6 ezerrel kevesebb gyerek szenved asztmás megbetegedésben, 1900-zal csökkent a sürgősségi ellátások száma és 600-zal a koraszüléseké.

A jelentés szerzői szerint a járványra adott válasz egy tisztább, egészségesebb környezet lehetőségét villantja fel, ami velünk maradhatna, ha lemondanánk a fosszilis tüzelőanyag-iparról. Az előző év azonos időszakához képest ugyanis a nitrogén-dioxid szintje 40%-kal esett vissza, míg levegőben szálló finompor (PM2.5) 10% -kal csökkent. Ez a két szennyezőanyag – melyek a szívet és a légzőrendszert gyengítik – együttesen évente mintegy 470 ezer ember halálát okozzák Európában.

A kutatók becslései szerint a legtöbb halálesetet Németországban (2083-at) sikerült elkerülni, ezt követi az Egyesült Királyság (1 752), Olaszország (1 490), Franciaország (1 230) és Spanyolország (1 083). Ez összesen mintegy 11 ezer elkerült halálesetet jelent. Mivel a tanulmány egy kontinensre és egy hónapra összpontosít, a világban ennél jóval több halálesetet sikerült valószínűleg elkerülni, a Wuhanban 6 hónapja kitört járvány és az azt követő intézkedések bevezetése óta.

Jó lenne, ha ezt a levegőminőséget nem csak addig sikerülne fenntartani, amíg az emberek otthon ülnek, hanem a tiszta energiára történő átállással hosszú távon fennmaradhatna. Egyéb esetben ismét szenvedhetünk a légszennyezettség egészségkárosító hatásaitól.

2020.05.06.

Olvassa további hasznos cikkeinket is