A
történelem során már többször bebizonyosodott, hogy a természet visszaveszi az
uralmat, amint az emberek elhagynak egy területet. Csernobilban például a
szürke farkasok, mosómedvék, vaddisznók és vörös rókák száma nőtt meg
jelentősen, Korea demilitarizált zónái pedig számos veszélyeztett faj, például
a mandzsu daruk számára váltak új lakhellyé. A mostani helyzet ugyan nem jelent
ilyen drasztikus változást a környezetünk használatában, azonban így is
érezteti hatását a növények, az állatok és az ember számára is.
Csendesebb,
zöldebb városok
A
városok a légszennyezés, a tájat keresztül kasul szelő utak, az emberek miatt
meglehetősen ellenséges helynek számítanak az állatok számára, azonban a koronavírus-járvány
miatti lezárások jelentősen lecsökkentik az itt rájuk leselkedő veszélyeket. A
gazdasági aktivitás csökkenése a legszennyezést is lecsökkentette, amiről
ismert, hogy súlyosan érinti a városi madarakat. Ez a hatás azonban várhatóan
nem lesz elég hosszú ahhoz, hogy visszatérjenek érzékeny madárfajok.
A
sportpályák kiürülése, az irodaházak lezárása a fényszennyezést is
csökkentheti, ami számos éjszakai faj számára jelent kedvező változást, hiszen
a mesterséges fény akadályozhatja a szaporodásukat, táplálkozásukat és
vándorlásukat is.
Az
autóforgalom csökkenése az akusztikusan kommunikáló fajok, például a békák és
madarak számára jelent kedvező változást, emellett az állatok közlekedését is
megkönnyíti a folyók és patakok irányába. A városi tereket aktívan használó
emberek számának csökkenése a madarak fészkelőhelyeinek zavarását is csökkenti.
Természetesen,
ha a forgalom visszatér a járvány előtti szintekre, érdemes biztosítani a vadon
élő állatok számára a megfigyelt útvonalakon a biztonságos átkelést, például a
forgalmas utak alatt. Hosszú távon azonban a válság innovációt hozhat az üzleti
kommunikációban, ami a munkával kapcsolatos utazások csökkenését eredményezheti,
potenciálisan helyet adva a természetnek.
Emberéleteket
ment a jó levegő
A
levegőminőség javulásának köszönhetően mintegy 11 ezerrel kevesebben haltak meg
az Egyesült Királyságban és Európa más országaiban a
Centre for Research on Energy and Clean Air nemrég megjelent tanulmánya
szerint. A közúti forgalom és az ipari kibocsátás drasztikus csökkenése miatt
mintegy 6 ezerrel kevesebb gyerek szenved asztmás megbetegedésben, 1900-zal
csökkent a sürgősségi ellátások száma és 600-zal a koraszüléseké.
A
jelentés szerzői szerint a járványra adott válasz egy tisztább, egészségesebb
környezet lehetőségét villantja fel, ami velünk maradhatna, ha lemondanánk a fosszilis
tüzelőanyag-iparról. Az előző év azonos időszakához képest ugyanis a nitrogén-dioxid
szintje 40%-kal esett vissza, míg levegőben szálló finompor (PM2.5) 10% -kal
csökkent. Ez a két szennyezőanyag – melyek a szívet és a légzőrendszert
gyengítik – együttesen évente mintegy 470 ezer ember halálát okozzák Európában.
A
kutatók becslései szerint a legtöbb halálesetet Németországban (2083-at)
sikerült elkerülni, ezt követi az Egyesült Királyság (1 752), Olaszország (1
490), Franciaország (1 230) és Spanyolország (1 083). Ez összesen mintegy 11
ezer elkerült halálesetet jelent. Mivel a tanulmány egy kontinensre és egy
hónapra összpontosít, a világban ennél jóval több halálesetet sikerült
valószínűleg elkerülni, a Wuhanban 6 hónapja kitört járvány és az azt követő
intézkedések bevezetése óta.
Jó
lenne, ha ezt a levegőminőséget nem csak addig sikerülne fenntartani, amíg az
emberek otthon ülnek, hanem a tiszta energiára történő átállással hosszú távon
fennmaradhatna. Egyéb esetben ismét szenvedhetünk a légszennyezettség
egészségkárosító hatásaitól.
2020.05.06.