A COVID-19 okozta válság súlyos zavarokat okozott és valószínűleg hosszú távon hatással lesz a gazdaságra és egyelőre a rövid távú kilátások is bizonytalanok. A KKV-kat a mostani válság sok esetben súlyosabban érinti, mint a nagyvállalatokat, ami számos okkal magyarázható. Mint minden válság, a mostani is egyben lehetőség is. A kulcsszó az alkalmazkodás.

Számos oka van annak, hogy a KKV-kat jobban sújtja a mostani válság. Először is, a KKV-k felülreprezentáltak a válság által leginkább érintett ágazatokban, különösen a vendéglátásban, a kiskereskedelemben, a szakmai és az egyéb személyes szolgáltatások terén. Másodszor, a kisebb cégek általában pénzügyi szempontból sérülékenyebbek, pénzügyi likviditásuk alacsonyabb, mint nagyobb társaiké. A digitális eszközök és technológiák alkalmazásában - melyek növelhetnék a válsággal szembeni ellenállóképességüket -szintén elmaradnak a kisebb vállalatok.

Emellett a már kialakult üzletmenettel rendelkező kisvállalkozások számára nagyobb kihívást jelent, hogy üzleti tevékenységeiket a jelenlegi helyzethez igazítsák, összehasonlítva a nagyvállalatokkal (és az induló vállalkozásokkal). Hasonlóképpen, a KKV-k kevésbé nyitottak az innovációra mind a folyamatokban, mind az árukban és szolgáltatásokban, nagyobb társaikhoz és az induló vállalkozásokhoz képest.

Az MNB 2020-ban publikált kutatásai szerint Magyarországon a vállalatok csupán harmada számít digitálisnak, szemben az unió 40 százalék körüli átlagával. Magyarországon alkalmazzák a KKV-k a legkevésbé az olyan haladó technológiákat, mint a big data, 3D nyomtatás és ipari robotok. Emellett IT biztonságra is kevesebbet költenek, sőt a szervezeti innovációk terén is mutatkozik tér a fejlődésre.

A legtöbb KKV nem állt le, de nem is fejlesztett
A járvány kitörését követően készített reprezentatív felmérést a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) a hazai kis- és középvállalkozások körében. A kutatás szerint a hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása, mindössze 8% kényszerült üzleti tevékenységét teljesen szüneteltetni vagy leállítani. Természetesen az egyes iparágakat eltérően érintette a válság: kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban, ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), míg a kereskedelmi cégek közel fele (46,6%) részben vagy teljesen leállt. A házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően a szállító, raktározó, kereskedelmi cégek nagyobb arányban érzékelték a járvány pozitív gazdasági hatásait.

Az eredményekből az is kiderül, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.

Nem kell megijedni az innovációtól
A felmérésben résztvevő vállalkozásoknál a járványhelyzet hatására sem kerültek bevezetésre újítások a szigorított egészségügyi szabályokon kívül, sőt, 40,9%-uk semmit nem változtatott a működésén. Ebből tehát leszűrhető, hogy a magyar KKV-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban, holott bőven lenne tere az újításoknak. A digitális ügyfélkiszolgálás, az online értékesítés fejlesztése, új beszállítók, partnerek keresése, pályázatok, támogatások igénybevétele, új fizetési módok bevezetése, különleges marketingeszközök alkalmazása, új termékek és szolgáltatások bevezetése, az alkalmazottak képzése, de akár a gyártósorok átalakítása, új technológiai folyamatok bevezetése is mind-mind olyan újítások, amelyek ellenállóvá tehetik a vállalkozásokat.

Kisebb újításokkal is nagy eredményeket lehet elérni, például a weboldalon elhelyezett élő chat funkció növelheti az értékesítést is azáltal, hogy az érdeklődő ügyfelek könnyen megkapják kérdéseikre a válaszokat, egy chatbot beépítésével pedig akár teljesen tehermentesíthető az ügyfélszolgálat.

A kulcsszó: az alkalmazkodás
A legfontosabb a vállalatok esetében a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség. A személyes interakcióra épülő üzleti tevékenység, mint például a vállalati csapatépítő tréningeket tartó cégek számára a tavaly március valószínűleg a teljes leállást eredményezte. A leleményes cégek azonban ebben a helyzetben is megtalálhatták a kiutat, például virtuális csapatépítő tevékenységek kínálatával, amire a home officeban dolgozó alkalmazottak esetében a csapatkohézió fenntartása érdekében továbbra is szükségük lesz a vállalatoknak.

Ráadásul az innovációt az állam is támogatja. A gazdaságfejlesztési pályázatok (GINOP Plusz) keretében folyamatosan lehet majd pályázni. A lehetőségek között olyanokra is érdemes gondolni, mint a digitális eszközökkel és megoldásokkal való minél jobb ellátottság, vagy például a távmunkákat támogató szoftverek terjedése.

2021.05.07.