Sokunknak egy élet munkája fekszik az otthonában, ezért is lényeges, hogy maximális védelemben tudjuk azt.

Így változik hazánk időjárása

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események gyakoriságában és intenzitásában már napjainkban is jelentős emelkedés mutatkozik és ezek száma tovább fog nőni. Ezekből olyan káresemények következnek, amelyek eddig nem voltak jellemzőek, mint amilyenek a tavaszi aszály- és viharkárok.

Az éghajlatváltozás várható hatásairól nemrégiben kormányzati dokumentum is készült. Az abban felvázoltak alapján a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, villámlással, intenzív jégesővel, szélviharral kísért zivatarok formájában jelentkezik, ráadásul már nem csak a nyári hónapokban. Emellett egyre több hőhullámos időszakra számíthatunk a 21. század során, melyek hossza és intenzitása is növekedni fog.

A maximális szélsebesség, valamint a szélviharok gyakoriságának várható növekedése közvetlen veszélyforrást jelent otthonainkra. Nyáron a villámcsapások gyarapodása az elektronikai berendezéseket is veszélyezteti. A hirtelen, nagy csapadékhozamú esőzések nyomán villámárvizek, belvizek alakulhatnak ki.

Szükséges óvintézkedések a viharok előtt

• ellenőrizzük tavasszal a tetőszerkezetet, tisztítsuk ki az ereszt, csatornákat, ellenőrizzük az antennák rögzítését
• a ház közelében lévő fák, bokrok ágait érdemes visszavágni
• tegyük védett helyre, vagy rögzítsük a teraszon, erkélyen hagyott tárgyakat
• húzzuk ki a hálózatból a nem használt elektromos készülékeket (tévé, mikrohullámú sütő, asztali lámpa), ha hosszabb időre elhagyjuk otthonunkat
• mindig csukjuk be a szellőztetésre nyitva hagyott nyílászárókat, mielőtt elhagyjuk otthonunkat
• óvjunk autónkat is: lehetőleg fedett helyen parkoljunk, de semmiképp ne fa alatt. Takarjuk le vastag takaróval az autót, ha jégesőre számítunk.

Mivel a villámcsapások jelentős károkat okoznak, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ezek megelőzéséhez és csökkentéséhez ajánlásokat is megfogalmaz. A tűz keletkezésével szemben a villámvédelmi rendszer („villámhárító”), a villamos és elektronikus készülékek meghibásodásával szemben pedig a többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer nyújt védelmet. Az ajánlás szerint a hatékony védelem kiépítéséhez villám- és túlfeszültség-védelemben jártas épületvillamossági szakember közreműködése szükséges.

Az ajánlás a túlfeszültség-védelmi rendszer minimális műszaki tartalmát is leírja. Társasházi lakások esetében a fogyasztói főelosztóba épített, a beépítés helyének megfelelően méretezett túlfeszültség-védelmi eszközt (T1+2 vagy T2 típusú SPD), valamint telekommunikációs (fémvezetős) csatlakozásba épített túlfeszültség-védelmi eszközt (D kategóriájú SPD) javasolnak. Családi házak, nyaralók esetében pedig fogyasztói főelosztóba épített, a beépítés helyének megfelelően méretezett túlfeszültség-védelmi eszközt (T1+2 vagy T2 típusú SPD), a 10-nél több leágazó áramkört tartalmazó elosztóba épített, a beépítés helyének megfelelően méretezett túlfeszültség-védelmi eszközt (T2 típusú SPD), valamint telekommunikációs (fémvezetős) csatlakozásba épített túlfeszültség-védelmi eszköz (D kategóriájú SPD) javasol a MABISZ.

Talán még a fentieknél is fontosabb azonban, hogy kössünk időben lakásbiztosítást, illetve ellenőrizzük meglévő biztosításunk fedezetét, hogy megbizonyosodjunk, a választott épületbiztosítási összeg adott esetben fedezné-e a tényleges kárunkat.

Lakásbiztosítás kiválasztásakor az ár mellett vegyük figyelembe azt is, hogy a biztosítás pontosan mire terjed ki, mely kockázati csoportokat fedi le. Emellett érdemes az esetleges kiegészítő szolgáltatások és az elérhető kedvezmények szempontjából is tájékozódni.

2020.03.10.