Alig ötven évvel a születését követően szinte elválaszthatatlanul része lett az életünknek az internet. Mára a világ népességének fele, a magyarok 80 százaléka használja az internetet. De mégis, mióta és mire használjuk a világhálót?

Az internet története évtizedekre nyúlik vissza: az e-mail az 1960-as évek óta létezik, a fájlmegosztás az 1970-es évek óta, a CP/IP protokollt 1982-ben szabványosították. A kommunikáció történetét azonban a világháló, a world wide web létrehozása forradalmasította 1989-ben. A világháló kifejlesztője Tim Berners-Lee angol tudós volt, aki számítógépes hálózaton keresztül létrehozott egy információt megosztó rendszert. Abban az időben a svájci CERN-ben dolgozott, ezért az első weblap, amelyet Berners-Lee készített, a http://info.cern.ch/ oldal volt.

Az internet azóta globálisan elterjedt, mára a világ (!) népességének több mint fele internethasználó, azonban a fejlett országokban ez az arány 87%-os, a legfejletlenebb országokban pedig átlag 19%. Az internetet használók száma világszerte a 2000. évi 413 millióról 2016-ra 3,4 milliárdra nőtt.

Azoknak, akik naponta használják, talán fel sem tűnik, hogy az internet mennyire fiatal: 2000-ben még nem volt Wikipédia, de a Youtube, a Google Maps is csak 2005 óta létezik, az Instagram pedig csak 2010-ben indult hódító útjára. Bár sokan el sem tudják képzelni az életüket ezen szolgáltatások nélkül, az igazság az, hogy még mindig az internet nagyon korai szakaszában vagyunk, rengeteg változást hoz még magával.

A már bekövetkezett változások közül az egyik legjelentősebb a közösségi média térnyerése. A közösségi média platformjait minden harmadik ember használja a világon, és az összes internethasználó több mint kétharmada. A közösségi média megváltoztatta a világot: a partnerek megtalálásának módját, a hírekből származó információkhoz való hozzáférést, de a politikai változások követelésének módjait is.

A közösségi média a 2000-es évek elején indult, az első jelentős számú felhasználót felmutató oldal a MySpace volt, a legújabbak közé pedig olyanok tartoznak, mint a TikTok, ami 2016 szeptemberében indult, két évvel később pedig már közel félmilliárd felhasználót tudhatott magáénak.

A közösségi média használatának növekedése természetesen együtt jár az interneten eltöltött idő nagymértékű növekedésével. A fejlett országokban a fiatalok napi sok órát töltenek online: az OECD átlagát tekintve ez meghaladja a napi 4 órát, míg egyes országokban az átlag napi 6 óra felett van. Hazánkban a 14-24 év közöttiek napi átlag 3,82 órát töltenek online (Forrás: Society at a Glance 2019, OECD).

Mi mindenre jó az internet?

Az internethasználat sokféleségét írja le a fenti ábra. Az EU lakossága az internetet elsősorban e-mailek küldésére / fogadására használja (73%), valamint árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresésére (70%). A többség emellett videotartalmak megtekintésére (57%), közösségi médiára (56%), banki eszközök használatára (54%) és egészségügyi információk keresésére (52%) is használja az internetet. Hazánkban a lakosság több mint fele használja e-mailezésre, információkeresésre, közösség médiára, egészségügyi információk keresésére és zenehallgatásra az internetet.

Pénzügyi szolgáltatások az interneten

Interneten keresztül végzett pénzügyi tevékenységek korcsoportok szerint, EU-28, 2016 (az internetezők% -ában), forrás: eurostat

A szórakozás mellett számtalan hasznos funkciót is betölt az internet. Ezek közé tartoznak a pénzügyi szolgáltatások is, amit szintén egyre többen vesznek igénybe. 2016-ban az európai internetezők valamivel több mint 15% -a végzett online pénzügyi tevékenységet, főként a 25-54 éves korosztályban. A leggyakoribb tevékenység a biztosítások online kötése vagy megújítása: a legaktívabbak a 25–54 éves internetezők (14%), majd az 55–74 évesek (12%) voltak. A fiatalabb generációk jellemzően nem folytatnak pénzügyi tevékenységet. 2016-ban a fiatalabb internetezők kevesebb mint 10% -a végzett pénzügyi tevékenységet az interneten, 7% -uk online kötötte vagy újította meg biztosítási kötvényét.

Részvények, kötvények, befektetési jegyek vagy bármilyen más befektetési szolgáltatás adásvétele szintén a 25 év felettiekre volt jellemző, körükben az internethasználók 5% -a végzett ilyen tevékenységet. Az európai internetezőknek csak nagyon kis része (3%) vett fel hitelt vagy folytatott egyéb hiteltevékenységet az interneten keresztül 2016-ban.

A járvány hatására szinte minden iparágban felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, így a biztosításokban is. Ennek köszönhetően ma már számos biztosítónál a szerződéskötési folyamatok teljesen érintés- és papírmentessé, illetve digitálissá váltak. 2020-ban a SIGNAL IDUNA Biztosító a hazai piacon az elsők között vezette be az ehhez szükséges fejlesztést az életbiztosítások területén.

A jövőben a pénzügyi szolgáltatások interneten keresztül történő igénybevétele is egyre elterjedtebbé válik.

2021.01.19.