Azt gondolja, hogy ha van lakásbiztosítása, akkor minden rendben?

A statisztikák szerint Magyarországon a lakóingatlanok több mint 70–75%-a rendelkezik lakásbiztosítással.

Mégis a szerződések jelentős része alulbiztosított, vagyis az ingóságok újraépítési vagy beszerzési értéke magasabb, mint a szerződésben rögzített biztosítási összeg.

A lakásbiztosítás megléte önmagában nem garancia arra, hogy egy nagyobb káresemény után a teljes helyreállítás finanszírozható lesz. Összegyűjtöttünk 10 fontos tényt, amely segít tudatosabban átgondolni a biztosítását 2026-ban.

1. A legtöbb lakás biztosított, de nem biztos, hogy megfelelő összegre!

Bár a hazai ingatlanok döntő többsége rendelkezik lakásbiztosítással, sok szerződés évek óta változatlan biztosítási összeggel fut. A piaci elemzések szerint a szerződések jelentős része alulbiztosított.

2. Az építőipari árak jelentősen emelkedtek

Az elmúlt években volt olyan időszak, amikor az építőipari árak éves szinten 15–25%-kal növekedtek. Egy több éve nem módosított biztosítási összeg könnyen lemaradhatott a valós újjáépítési költségek mögött, különösen családi házak esetében.

3. Az alulbiztosítottság arányos térítést eredményezhet

Ha az ingatlan biztosítási összege alacsonyabb a tényleges újjáépítési értéknél, a biztosító arányos térítést alkalmazhat. Ez azt jelenti, hogy például 20%-os alulbiztosítottság esetén a kártérítés összege is 20%-kal csökkenhet. Egy nagyobb káreseménynél ez akár milliós különbséget jelenthet.

4. Nem a tűz a leggyakoribb káresemény

Sokan még mindig elsősorban tűzkárra gondolnak, amikor lakásbiztosításról van szó. A kárstatisztikák szerint azonban a bejelentések jelentős része vízkárhoz – csőtöréshez, beázáshoz – kapcsolódik.

5. Nem az eladási ár számít, hanem az újjáépítési érték

Lakásbiztosítás esetén nem az ingatlan piaci ára a mérvadó, hanem az az összeg, amennyiből az épület újra felépíthető. A kettő között jelentős eltérés is lehet, különösen eltérő lokációjú ingatlanok esetében. A fogalmak összekeverése az alulbiztosítottság egyik leggyakoribb oka.

6. Az energetikai korszerűsítés növeli az értéket

Az elmúlt években sok háztartás hajtott végre napelem-telepítést, fűtéskorszerűsítést vagy egyéb energetikai beruházást. Ezek akár több millió forintos értéknövekedést is jelenthetnek – amelyet a biztosítási összegnek is követnie kellene.

7. Egy vízkár nem áll meg a lakás ajtajánál

Társasházban egy csőtörés nemcsak a saját lakásban, hanem az alattunk élő szomszédnál is komoly kárt okozhat. A vízkárok helyreállítási költsége gyakran több százezer forint, de nagyobb esetekben milliós tétel is lehet. A lakásbiztosításhoz kapcsolódó felelősségbiztosítás ilyenkor kulcsszerepet játszik.

8. A lakáskampány időszaka lehetőség a felülvizsgálatra

A lakásbiztosítási kampány kiváló alkalom a szerződések áttekintésére és aktualizálására. Ez nem feltétlenül jelent biztosítóváltást, sok esetben elegendő a biztosítási összegek és fedezetek felülvizsgálata.

9. A szélsőséges időjárás gyakoribb lett

Az elmúlt években gyakoribbá váltak a heves viharok és intenzív csapadékesemények, amelyek tömeges lakáskár-bejelentéseket eredményeztek. Egy komoly viharkár helyreállítása – különösen tetősérülés esetén – több millió forintba is kerülhet.

10. A lakásbiztosítás nem „megkötöm és elfelejtem” termék

Az ingatlan értéke, az ingóságok köre és a környezeti kockázatok folyamatosan változnak. A rendszeres felülvizsgálat elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakásbiztosítás valóban megfelelő fedezetet nyújtson.

A lakásbiztosítás pénzügyi biztonsági háló egy váratlan helyzetben. A SIGNAL IDUNA 2026-os lakáskampányának célja, hogy segítsen elkerülni az alulbiztosítottság kockázatát és biztosítsa, hogy otthona valóban a megfelelő értéken legyen védve!

Vizsgálja felül most lakásbiztosítását és tudjon meg többet a 2026-os lakáskampány részleteiről!