Facebook Share Image

Adózási kérdések

Életbiztosítások adózási tudnivalói

Személybiztosítás

Az Szja törvény alkalmazásában személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül.

Életbiztosítás

Az Szja törvény alapján az életbiztosítás olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor, vagy időpont elérése, vagy más esemény (pl. házasság) bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, illetve járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

Kockázati biztosítás

Csak az olyan személybiztosítás minősül az Szja törvény alkalmazásában kockázatinak, amelynél biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon (így például lejárati szolgáltatás formájában vagy visszavásárlás révén) nincs lehetőség vagyoni érték kivonására.

A törvény értelmében vagyoni érték kivonásának minősül, ha a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre magánszemély jogosult, függetlenül attól, hogy a magánszemély ezen jogosultsága a szerződéskötés időpontjától már fennáll, vagy a magánszemély ezen jogosultsága a szerződéskötést követően csak egy későbbi időpontban nyílik meg.

A kockázati biztosítás fogalmánál azt is rögzíti a törvény, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló tőkegyűjtéses (megtakarítási) biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is. Ez a szabály alkalmazandó például egy vegyes életbiztosítás (amely akkor is fizet, ha a biztosított a biztosítási tartam alatt meghal, de akkor is, ha a biztosítási tartam végén életben van) kockázati biztosítási díjrészére, vagy, ha egy adóköteles díjú alapbiztosítás mellé adómentes díjú kiegészítő biztosításokat is kötnek, a kiegészítő biztosítások díjára; mindkét említett esetben feltéve, hogy a kockázati biztosítási díjrész (díj) elkülönített.

Az Szja törvény kockázati biztosítás fogalmának meg nem felelő biztosítások: a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a biztosítás lejáratakor teljesít kifizetést a biztosító.

Biztosítás díja

Adóköteles biztosítási díjnak minősül a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj a biztosított magánszemélynél

Adómentes biztosítási díjnak kell tekinteni, az Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes díjat:

  • a magánszemély részére más magánszemély által juttatott vagyoni értéket (Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. alpontja),
  • a kockázati biztosítás összeghatárhoz kötött díját (Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja), az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér.

Megtakarítási- és unit-linked típusú biztosítások adózási szabályai

A személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatások közül adómentes:

  • a haláleseti szolgáltatás,
  • a balesetbiztosítási, betegségbiztosítási szolgáltatás (ideértve a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás szolgáltatását is),
  • a nyugdíjszolgáltatás, valamint
  • a járadékszolgáltatás.

Ha a biztosító személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása nem adómentes (lásd az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c) pontjának megfogalmazását), akkor a magánszemélynek kamatjövedelme keletkezhet.

Kamatjövedelem felhalmozási, megtakarítási jellegű (vegyes) biztosításból keletkezhet

  • lejáratkor (elérési szolgáltatás címén), vagy
  • a szerződés megszüntetésekor, részleges visszavásárlásakor (maradékjog címén).

Tekintettel arra, hogy a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) egy vegyes életbiztosítás, ezért – magánszemély szerződőt feltételezve – a magánszemély ezen biztosításból is (az adómentes haláleseti szolgáltatást leszámítva) kamatjövedelmet szerezhet.

A kockázati biztosításnak minősülő kamatjövedelem nem keletkezhet.

Kamatadó szabályok

A kamatjövedelem fogalma a biztosításon elért hozamot (a befizetett biztosítási díjat meghaladó biztosítói teljesítés összegét) jelenti.

A kamatadó mértéke 15%, melyet a biztosító von le és fizet meg Nemzeti Adó és Vámhivatalnak.

Kamatjövedelem-kedvezmény

A biztosításból származó kamatjövedelem (ezáltal a kapcsolódó adókötelezettség összege):

a) 50%-kal csökkenthető

  • egyszeri díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését követő betöltött harmadik évtől az ötödik év betöltéséig történik;
  • rendszeres díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését követő betöltött hatodik évtől a tízedik év betöltéséig történik.

b) 100%-kal csökkenthető (így nem adóköteles)

  • egyszeri díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését követő ötödik év után történik;
  • rendszeres díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését követő tízedik év után történik.

A biztosító a rendkívüli díjbefizetéseket a hozzátartozó biztosítástechnikai tartalékkal, díjtartalékkal együtt jellemzően elkülönítve tartja nyilván. Az így elkülönített összegeket 2013. január 1. után úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítás.