Hiába folyik ma már a csapból is az öngondoskodás fontossága, hogy mindenkinek saját magának kellene nyugdíjmegtakarításról gondoskodnia, ezt ma még meglehetősen kevesen teszik meg. Az MNB idei Versenyképességi jelentése szerint a jelenlegi önkéntes megtakarítási rendszerek (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ) az aktív népesség mindössze 20-25 százalékát fedik le. Azok közül, akik nem tesznek félre nyugdíjas éveikre, sokan ezt azzal indokolják, hogy féltik a megtakarításaikat. Cikkünkből megtudhatod, hogy ez miért alaptalan félelem.

Teljesen érthető, ha egy olyan megtakarítás esetén, amit akár 20-30 éven keresztül gyűjtöget, aggódik annak biztonságáért és nem szeretné, ha kívül álló okok miatt az veszélybe kerülne. Különösképpen, ha abból majdan a nyugdíjas éveit szeretné finanszírozni. Ezért sem mindegy, hogy milyen előtakarékossági terméket választ, hogy miben tartja a pénzét. Sokan vannak, akik azért nem kötnek nyugdíjbiztosítást, mert attól tartanak, hogy az abban gyűjtött pénz is „állami fennhatóság alá kerülhet”, mint a magánnyugdíjpénztár tagok esetében 2011-ben. Ez azonban nem történhet meg, elmondjuk, miért.

Mi történt a magánnyugdíjpénztárral 2011-ben?

2011-ig három pillére volt a nyugdíjrendszerünknek: az állami, a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes pillér.

Az állami pillér a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulék egy részéből finanszírozódik: az éppen aktív dolgozók járulékaiból fizetik az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Ez tehát azt jelenti, hogy a befizetéseid (pontosabban a levont járulékaid) nem egy névre szóló nyugdíj megtakarítási számlán vezetődnek, nincs elkülönítve számodra a nyugdíjjárulék, hiszen azt azonnal kifizetik a jelenlegi nyugdíjasoknak. A nyugdíja majd abból lesz, amit nyugdíjba vonulása után a fiatalabb, aktív dolgozók éppen befizetnek. (Ezért borús a jövő, hiszen a demográfiai folyamatok miatt egyre kevesebb a fiatal és egyre több az idős, eltartásra szoruló).

A 2011-ig működő második pillér, vagyis a magánnyugdíjpénztárak rendszere azt jelentette, hogy bérből levont nyugdíjjárulékot automatikusan két kasszába utalták: kisebbik részét az állami nyugdíjalapba, nagyobb részét a kötelező magán-nyugdíjkasszába. A nyugdíjjárulékon felül lehetőség volt önkéntes alapon is befizetni. 2011-ben úgy döntött a kormány, hogy megszűnteti a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, és ezzel együtt a magánnyugdíj-pénztárakba történő átutalásokat. Innentől kezdve a nyugdíjjárulékok teljes összege ismét az állami nyugdíjalapba került. A munkavállalók akkor dönthettek, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe vagy maradnak egy általuk választott magánnyugdíj-pénztár tagjai.

Miért nem lehet ezt államosításnak nevezni? Legfőképp azért, mert 2011 előtt csak arról lehetett dönteni, hogy a bruttó béredből amúgy is kötelezően levont nyugdíjjárulékot ki kezelje: az állam vagy egy magánnyugdíjpénztár. A számlák nagy részén ennek megfelelően nem is volt más, mint az állami nyugdíjjárulék átcsoportosított összegei, ami amúgy is az államot illette meg. Ez a pénz tehát, habár mi kerestük meg, soha nem volt a miénk, ugyanúgy, ahogy a bruttó keresetünkből levont szociális hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást sem kapjuk meg közvetlenül. A járulékokon keresett hozam persze a tagoké volt, amit a visszalépőknek ki is fizettek. Ugyanígy visszafizették az önkéntes alapon, a már adózott jövedelmükből befizetők pénzét is.

Mindezeken felül, aki tehette, önkéntes nyugdíjpénztári tag is lehetett, ami a harmadik pillért alkotta és alkotja ma is a nyugdíjbiztosításokkal és a NYESZ-szel együttesen. A legfőbb különbség ezen pillér és az első kettő között, hogy ebbe az adózott, nettó jövedelemből fizetnek be, a saját döntésük alapján. Ezek a megtakarítások tehát valóban magánjellegűek, ugyanúgy a saját pénzéről van szó egy nyugdíjbiztosítás esetében, mint a pénztárcájában, vagy a bankszámláján tartott pénze esetén. Ráadásul a nyugdíjbiztosítások esetén, mivel azok életbiztosításnak minősülnek, az itt gyűlő vagyonhoz senki más nem férhet hozzá.

A nyugdíjbiztosítás állami támogatása egy remek kezdeményezés, amivel lehet és érdemes is élni mindenkinek, aki a jövőjéről szeretne gondoskodni. Bővebb információért a SIGNAL IDUNA Nyugdíjprogramjáról látogasson el weboldalunkra.

2021.12.16.