A KATA indítása és adózása egyszerű, de légy tisztában azzal is, hogy minimális nyugdíjjal jár és csökkentett szolgálati idővel számítják be!
A KATA sok esetben remek adózási forma, viszonylag egyszerű átlátni a
fontosabb elemeit. Ha mégis dilemmázol, hogy számodra vajon jó megoldás-e ez az
adózási forma, segítünk a kérdés megválaszolásában: Bejegyzésünkben
összegyűjtöttük neked a fontosabb pontokat és a pro-kontra érveket.
Mikor jó döntés KATÁS adózóvá válni?
A KATA elsősorban annak nagyon jó, aki több helyről szerez bevételt és annak éves összege nem haladja túl a 12 millió Ft-ot. Egy adózótól származó éves árbevételed ne legyen több évi 1 millió forintnál, persze ez nem kizáró ok, de ebben az esetben készülj fel az adóhatósági ellenőrzésre- a bizonyítási kötelezettség ebben az esetben az adózón van, hogy a létrejött szerződésetek nem színlelt munkaviszonyt takar.
Ezek az adófizetési kötelezettségeid lesznek:
Mennyi is a tételes adód?
A KATA mértéke három lehet:
Mikor 50.000 és mikor 75.000 forint a KATA havi tételes adója?
Nyitott a lehetőség számodra, hogy havi 50.000 vagy 75.000 forintos KATÁT fizess, abban az esetben, ha főállású kisadózónak minősülsz - persze felmerül a kérdés, hogy miért fizetnél többet?
Az 50 ezer forintos befizetés esetén a kisadózót megillető ellátások számításának alapja – a mai* törvényi szabályozás szerint - 98.100 Ft, ami nem éri el a minimálbér havi összegét, így a biztosítási időnek csak arányos része vehető figyelembe a nyugellátás összegének kiszámításához szolgálati időként.
Lehetőséged van azonban arra, hogy havonta 75 ezer Ft-ot fizess. Ebben az esetben az ellátások számításának alapja 164.000 Ft, ami meghaladja a jelenleg* érvényes havi minimálbér összegét, így teljes szolgálati idő szerezhető, azonban ez az összeg sem kecsegtet nagy nyugdíjjal.
A főállású kisadózó esetében tehát a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkor érvényes minimálbér arányával:
minimálbér | figyelembe vehető kereset havi 50.000 forint összegű tételes adó megfizetése esetén | figyelembe vehető kereset magasabb, havi 75.000 forint, összegű tételes adó megfizetése esetén | |
2016. január 1-től | 111.000 Ft | 81.300 Ft | 136.250 Ft |
2017. január 1-től | 127.500 Ft | 90.000 Ft | 150.000 Ft |
2018. január 1-től | 138.000 Ft | 94.400 Ft | 158.400 Ft |
2019. január 1-től | 149.000 Ft | 94.400 Ft | 158.400 Ft |
2019. július 1-től | 149.000 Ft | 98.100 Ft | 164.000 Ft |
Abban az esetben tehát, ha a tételes adó fizetési kötelezettség egész évben fennáll és nem a magasabb összegű tételes adó kerül megfizetésre, a figyelembe vehető kereset és a minimálbér arányának megfelelően 2016. évben 268 nap, 2017. évben 258 nap, 2018. évben 250 nap, míg 2019. évben 236 nap szolgálati időt lehet figyelembe venni.
Amennyiben a főállású kisadózó vállalkozó magasabb összegű tételes adót fizet, az ’arányos szolgálati idő’ számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugdíj mértéke szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz.
Ha végül a KATÁS adózás mellett teszed le a voksod, jól látszik, hogy tudatos pénzügyi tervezésre van szükséged, főként a nyugdíjadat illetően, hiszen a te esetedben még nagyobb buktatója lehet, ha nem készülsz fel az idős éveidre.
Kérdéseid vannak? Ingyenes tanácsadásra itt jelentkezhetsz:
Tanácsadást kérek
Forrás:
1997. évi LXXXI. törvény
2012. évi CXLVII. törvény
*A cikk megírásának dátuma: 2019.10.03.