Veled is előfordult, hogy meglátva egy szívednek kedves terméket, azonnal a pénztárhoz szaladtál vele?

Talán a másodperc tört része alatt átfutott az agyadon, nem kellene megvásárolni, de mire észbe kaptál, már kaptad is az sms-t a levonásról, mely a kártyád terhelte. Ezzel nem vagy egyedül. Döntéseink sorozatát többnyire érzelmi alapon hozzuk meg, és számos pszichológiai hatás létezik, amely gyakran vezet átgondolatlan költekezésekhez.

1. Mentális könyvelés

Valószínűleg hallottad már azt a tanácsot, hogy soha ne Tudat alatt mindenki különféle kategóriákba sorolja költekezéseit, de ez a mentális könyvelés megtévesztő lehet. Elég a legegyszerűbb példára gondolni: vásárláskor könnyen kiadunk 20.000 forintot egy cipőért, de sajnálunk kiadni 150 forintot a nyilvános mosdóra. Ennek oka, hogy a cipő és a mosdó használat eltérő kategóriába esnek. A cipőt a ruhavásárlás számlájára írjuk, ahol belefér a nagyobb összeg kiadása. A mosdót pedig az ingyenes dolgokhoz soroljuk, így a szánkat húzzuk, ha pénztárcánkba kell nyúlni miatta.

2. A pénz forrása

Az év végi bónusszal gazdálkodni nem egyszerű. Előfordulhat, hogy az ember ebből finanszírozza a nyaralását vagy más nagyobb összegű kiadását. Ezzel önmagában nincsen baj, de érdemesebb átgondolni mi minden másra lehet költeni a pénzt, esetleg félretenni belőle. A bónusz az ingyen kapott pénz érzetét kelti, ezért másik képzeletbeli pénztárcába tesszük. Hajlamosak vagyunk nagyvonalúan bánni vele. Ha a fizetésünkről van szó, gyakran azt is megnézzük, hogy 2-3 ezer forintot mire költünk.

3. Nagyság alapú költés

A mentális kategóriák további buktatója lehet az összeg nagysága alapján döntést hozni. Veled is megeshetett, hogy kisebb kiadáson próbáltál spórolni, de ha éppen laptopot vagy telefont készültél vásárolni, akkor az a 10-20 ezer forint már nem számított. Mivel fejben már elköltöttél egy nagyobb összeget, a nagy kiadás miatt az a pár tízezer forint szinte semmiségnek tűnhet.

Esetleg kinéztél egy szuper cipőt 20 ezer forintért, de meghallod, hogy az öt percnyire található üzletben ugyanaz a cipő 5000 forinttal olcsóbb. Hát persze, hogy sietsz a másik boltba. Viszont 50 ezer forintos porszívót vásárlása esetén, ha valaki megemlíti, ugyanez a porszívó 5000 forinttal olcsóbban megkapható egy másik üzletben, nagy valószínűséggel megvennéd 50 ezer forintért a 45 ezer helyett.

4. Horgonyzás

Gyakori pszichológiai csapda az úgynevezett horgonyzás. Ez a kognitív torzítás arra ösztönöz, hogy az elsőnek hallott információnak nagy jelentőséget tulajdoníts. Elsétálva egy 200 ezer forintos kanapé mellett a 100.000 forintos kanapé egyáltalán nem tűnik soknak. A 200 ezres kanapé magasra teszi a mércét, de megveszed az olcsóbbat. Örülsz, hogy jóval kevesebbért a tiéd lett ugyanaz a minőség, és úgy érzed, nagyon jól jártál. Viszont ha elsőként egy 50 ezer forintos kanapét láttál volna meg, nehezebben adnál ki érte 100 ezer forintot.

Ha picit jobban odafigyelsz a pszichológia csapdákra, a jövőben sokkal tudatosabb pénzügyi döntéseket hozhatsz.

A jövőd!

Ugyanez igaz a jövődre is! Ha szeretnél biztos alapot teremteni, akkor jól megfontolt, nem érzelmi alapú döntést kell hoznod. Ehhez szakértőkre lesz szükséged. Ha úgy gondolod, kész vagy már most tenni valamit azért, hogy 60 évesen is nyugodt pénzügyi háttérrel rendelkezhess, jelentkezz és szakértő kollégánk felkeres.

Szeretnél tanácsadást? Kattints!