A munkahelyi balesetek száma növekedésében a legfőbb szerepet a gazdasági fellendülés játssza, mely több munkahelyet teremtett, így a foglalkoztatottak számával növekszik a balesetek száma is.

A halálos balesetek gyakoriságát tekintve az építőipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás adja a legkiemelkedőbb számokat.

Áramütés, mint vezető balesetforrás

Elektromos áram nélkül manapság elképzelhetetlen a munkavégzés. Nincs vizuálisan érzékelhető megnyilvánulása, ez is lehet az oka, hogy nem alakul ki különösebb veszélyérzet a használata során. Már az elektromos rendszer tervezése során nagy hangsúlyt kell fektetni a preventív megoldásokra. Sajnos azonban, ezek a megoldások a gyakorlatban már nem mindig valósulnak meg: például építési munkahelyen az áramvédő kapcsoló beiktatása az áramkörbe-hálózatba, alapkövetelmény, mégis gyakran elmarad. Írja az epitoipari-munkavedelem.hu. A hálózat létesítésének további követelménye, hogy annak működése a jogszabályban megszabott módon történő kialakítás mellett időközönként érintésvédelmi méréssel felülvizsgálatra kerüljön.

Elesés, leesés, beesés- mint kockázati tényezők a munkavégzés során

Leginkább az építkezések során előforduló veszélyforrásként tartjuk számon a fenti személyi sérüléseket. A dolgozók beeshetnek a megfelelő védelem kialakításának hiányában a munkagödörbe, árokba, egy födém szerencsétlen áttörése során egyik szintről a másikra eshetnek. Ha már az építkezésnél tartunk, az elesés, mint balesetforrás is gyakorinak számít. A törmelék, snitt és az esős, havas, ködös időjárás is növeli az elesés kockázatát. Az építkezésen dolgozók némi odafigyeléssel vigyázhatnak magukra: a biztonsági lábbelik csúszásvédelemmel, acélbetéttel vannak ellátva, így ha baj éri a dolgozót, a felszerelés megóvja a komolyabb sérülésektől. Emellett fontos a láthatóság biztosítása és a védősisak használata, hiszen a fejet ért traumáknak komoly következményei is lehetnek.

Milyen emberi tényezők befolyásolják a balesetek gyakoriságát és okát?

A nem halálos kimenetelű balesetek esetében jelentős ok a tapasztalatlanság, így a 25 év alattiak érik el a legmagasabb kockázati arányt. A halálos munkabaleseteknél azonban az idősebb korosztály az érintettebb, közöttük is az építőipari segédmunkások, tehergépkocsi vezetők, mezőgazdasági munkások esnek áldozatul.

Emberi kockázati tényező a fáradtság: Egy átlagos felnőttnek 6-8-óra zavartalan pihenésre van szüksége, máskülönben gyengül a fókusz, magasabb hibaszámmal dolgozik, az ebből fakadó figyelmetlenség akár balesethez is vezethet.

Az adatokból jól látszik, hogy számos módon figyelhetünk alkalmazottaink biztonságára, viszont vannak olyan tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni.

A fenti adatokból is jól látszik, hogy vannak olyan veszélyforrások, amikre felkészülhetünk, de vannak olyanok, amikre bármilyen óvintézkedést is igyekszünk bevezetni, kikerülhetetlenek. Ha már minden óvintézkedést megtettünk, hogy alkalmazottaink a legnagyobb biztonságban legyenek, kössünk felelősségbiztosítást, amellyel nem csak a dolgozóink, hanem a cégünk is biztonságban tudhatja magát! Ha fontos számodra a felelősségvállalás, nézd meg ajánlatunkat az alábbi linken! https://www.signal.hu/hu/felelossegbiztositas/tradicionalis

Forrás: KSH, Portfólió, epitoipari-munkavedelem.hu.